Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján

korábbi évek lényegesen jobb kereseti viszonyai révén megnövekedett kívánságokat a ruházkodás, táplálkozás, a gyermekek iskoláztatása területén.

19 Kiderült, hogy a paraszt életszemléletében központi helyet elfoglaló búza, takarmány, jószág mellett megjelent a szociális önzésnek primer fiziológiai szükségleteket meghaladó belső vágya. Ennek jelét láthatjuk abban, hogy nem sikerült a szentesi földművesek munkapiaci versengését kiküszöbölni. Az egyéni boldogulás reményében sokan hátrányos robotkötelezettséget is tartalmazó munkaszerződést írtak alá, holott ebben a kérdésben kartell létrehozására szólították fel a munkásokat Tarnócziék.

20 Igaz, az egységes munkavállalói front létrehozását egy sajátos körülmény is hátráltatta, hogy ti. a csongrádi kubikosok olcsóbban vállalták a munkát, mert ott kevésbé volt nyomasztó a földhiány, szinte minden kubikosnak volt egy kis földje, szőlője, melynek hozadékát Szentesen az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételek mellett is ki lehetett egészíteni. Korabeli megfigyelők a polgári gondolkodás individualizmusa elferdült antiszociális megnyilvánulásának tartották, hogy a munkások közt egész nemzedékeket megrontó fényűzés kapott lábra, hogy a tajtékpipa, zsebóra, osztrák posztóruha, galíciai gyolcsvászon nélkülözhetetlen eleme lett az öltözködésnek. Ez a felszínes megközelítés csak a tényeket sorolta fel, s nem vette számításba, hogy az egyén gazdasági és társadalmi függetlensége a vagyon egyenlőtlenségén hajótörést szenvedett. A szentesi parasztok „konszolidált" agrárszocializmusa a politikai jogok egyenlőségére koncentrált, a vagyonos és vagyontalan osztályok közötti teljes jogegyenlőségre. Lényegében az itt tapasztalható intézményes különbségtételek társadalmasításával kerestek az alsóbb osztályok individualizmusa számára kielégítést. "A szocialisták nyilatkozata" címet viselő programjuk kategorikusan elutasította annak vádját, mintha nekik a saját keresetük és az ennek alapján biztosított létfenntartásuk, anyagi jólétük törvényes úton való jobbátételén túl más egyéb, vagyon vagy személyi biztonság elleni szándékaik lennének.

21 Figyelemre méltó az állásfoglalásnak az a része, mely rágalmazásnak minősítette a "földosztáson való működésüket", egyúttal kifejezték együttérzésüket a kisbirtokosok tarthatatlanul súlyos helyzete iránt. Aláhúzták, hogy a „birtokos közönségben" nem látnak ellenséget, sőt sajnálják, hogy a sötét vádak félrevezették őket, pedig a dúsgazdag, 19 CsmL (SzF) Főispáni bizalmas iratok 7/1898. 20 Vadnay Andor, 27. 21 Szentesi Lap 1894. május 27.