Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

Palotabozsok esete azt példázza, hogyan termel az állam etnikai ellentéteket, és ezután hogyan alakít ki olyan helyzetet, ahol az emberek képtelenek bármiféle lokális kooperációra, mert ennek nincs gazdasági értelme. Az értelem hiánya nem abból ered, hogy nem akartak anyagiakban gyarapodni ők is, hanem a gazdaság és a társadalom úgynevezett objektív törvényei, azaz a politikai és gazdasági rendszer hatásai azt akadályozták meg, akadályozták ma is, hogy a falu saját erejéből javítson helyzetén. Manapság a falusi élet hétköznapjait szemlélve Palotabozsokon is úgy látszik, hogy eltűntek az etnikai ellentétek. De - és ezt különös nyomatékkal kell hangsúlyozni - nem úgy, mint Somberekén, a közös siker miatt, hanem a közös depresszió miatt, a jövőre vonatkozó reménytelenség miatt. Minden mindegy, miért veszekedjünk?! Az is érzékelhető, hogy üyen környezetben sokkal lassabban csökkennek a feszültségek mint ott, ahol a siker enyhíti az eredeti nehézségeket. A gazdasági problémák viszont elősegítik az etnicitás jelentőségének újabb felértékelődését, illetve reneszánszát. Ez sajnos nem újság manapság. A 2. ábra azt mutatja, hogy a múlt évtizedben emelkedett a németek aránya, nem sokkal ugyan, de emelkedett, éspedig - magától értetődően! - arányaiban a legjobban Palotabozsokon. Az ország krízise - mint a tsz néhány év óta tartó válsága is - oda vezetett, hogy legalább részben - nyilvánossá vált: Hiányoznak a politikai szerkezetnek, intézményrendszernek az etnicitáson kívüli, azaz politikai módszerei a három faluban. Újra etnikai különbségek pótolják az érdekviszonyok nyílt és rendezett kezelését a három faluban. Somberekén és Görcsönybodokán a 60-as és 70-es években gyorsabban és problémamentesebben csökkentek az etnikai ellentétek, mint Palotabozsokon. Ezt úgy interpretáltam, hogy a gazdasági siker miatt történt így. Ez nyilvánvalóan stimmel. De - ha visszatekintünk - az is nyilvánvaló, hogy ez a magyarázat nem elegendő. Adódik tehát a kérdés, hogy a háborút követően fellépő etnikai feszültségeket a valóban létező etnikai különbségek motiválták-e egyáltalán. Biztos, hogy ilyen feszültségek szerveződtek az etnikai különbségek mentén. De milyen jelentősége volt az etnikai különbségeknek valójában? Erre válaszolhatunk a házasságokra vonatkozó adatokkal, Somberek és Gördoboka példáján. Régen általában nem házasodtak össze a különböző etnikai és vallási csoportok, az eltérő társadalmi rétegek se. Ebből a szempontból nagyon merev a falu tradicionális szerkezete. Ráadásul a háború után az etnikai csoportok közötti feszültségek miatt várható, hogy nincs sok nyelvhatáron átlépő házasságkötés. Később viszont azzal kell számolni, hogy emelkedik ezeknek a száma, először a feszültségek