Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

művességgel rendelkezett. Ezzel szemben Görcsönydoboka törpefalu volt törpebirtokokkal, napszámosok és szegényparasztok falva. Somberek a kettő között állt. A földrajzi, vagy inkább infrastrukturális adottságok e ponton jutnak különös szerephez. Palotabozsoknak volt országútja és vasúti összeköttetése, állomása. Somberek az idő szerint csak országúttal rendelkezett, míg Görcsönydobokának pedig egyáltalán nem volt kiépített útja, infrastrukturális összeköttetése a világgal. A kitelepítésekkel kapcsolatosan - az akkori politikai hatalom racionalizmusát követve - leszögezgetjük, hogy a kitelepítés azt érte utol elsősorban, akit - úgymond érdemes volt s akit a hatalomnak módjában állt utolérni. Vagyis nem az emberek politikai cselekvései, vagy nem cselekvései döntöttek elsősorban (bár tagadhatatlanul az is), hanem tulajdonuk nagysága és gyors elszállíthatóságuk. Ezen racionalitás okán a palotabozsoki németek kétharmadát, a somberekiek egyharmadát, míg a görcsönydobokaiak közül csak néhány családot sikerült, illetve volt érdemes kitelepíteni. Statisztikailag az is igazolható, hogy ott, ahol a kitelepítések száma a legmagasabb volt, ott a legnagyobb azoknak az aránya, akik tagadják, hogy német anyanyelvűek lennének. 1948-ban Szlovákiából kitelepített magyarok, a felvidékiek jöttek a három faluba.

6 A három falu 50-es évekbeli helyzetét az alábbi egyszerű, sommás összegzés jellemzi: Teljesen összeomlott a falusi élet, a paraszti társadalom. Általában és durván osztályozva a falusi lakosság négy csoportját lehet megkülönböztetni: 1. a németek egy része - az eredeti kisparasztok - akiknek megmaradt a tulajdonuk és akik megpróbálták folytatni a mezőgazdasági termelést az állam mezőgazdaság-ellenes politikája dacára; 2. a németek másik része - főleg aj ól képzett volt középparasztok-akik a kisajátítások után az iparban, vagy Sztálinváros felépítésénél dolgoztak és arra spóroltak, hogy visszavásárolhassák a régi házukat és birtokukat; 3. a felvidékiek - eredetileg ők is középparasztok - viszonylag gyorsan tudnak beilleszkedni az új helyzetbe; az ő körükből és a beltelepesekéből jött létre a falvak vezető rétege; 4. a székelyeknek többéves út után az itt gyakorolt intenzív mezőgazdasághoz szükséges felszerelések és ismeretek nélkül csak nagyon nehezen sikerült konszolidálniuk gazdasági és társadalmi helyzetüket.

7 6 Földi, 1987: 196 ff.; Füzes, 1988 a: 521; Füzes, 1989. 'Füzes, 1986:739 ff.; Füzes, 1988b: passim; Gáspár, 1986:40ff.;Hantó-Kárpáti-Vágvölgyi, 1978: 152; Wild, 1980_ 2 f.