Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

Az etnicitás szerepének vizsgálatához a következő fontos szempontot kell figyelembe venni: Az állam cselekvésének az az eredménye, hogy e falvak történelmében először a különböző rétegek szinte kizárólag az etnikai hovatartozás alapján szerveződnek. A fent és lent közötti ellentétek azonosak lettek az etnikai, nyelvi különbségekkel. A kollektivizálással szemben a négy csoport különböző módon viselkedik. Az iparban dolgozó németek egy része (főleg Somberekén) belépett a tsz-be. Jó képzettségük miatt sikerült brigádvezetőként elhelyezkedniük. A kisparaszti németek is gyorsan beléptek a tsz-be, s ott gazdaságilag stabilizálták helyzetüket. Hosszabb ellenszegülés után a felvidékiek és a beltelepesek legnagyobb része is tsz-tag lett. Ez a réteg adta a tsz-ben is a munkahelyi vezetők csoportját. A székelyek is sokáig megtagadták a belépést. Ezután viszonylag rossz, illetve gyengébb szakmai előképzettségük miatt legnagyobbrészt a helyi társadalmi rétegződés alsó régióiban foglaltak helyet.

8 Felmerül a kérdés, hogy a fenti etnicitásbeli különbségek miként módosultak az állami beavatkozás hatására, s mindez miképp hatott a helyi társadalomra? (1. 2. ábra) Az átlaghoz képest Görcsönydobokán nagyon gyorsan csökkent a népességszám a 60-as években. Ez az arra az időszakra jellemző politika eredménye, amit az infrastruktúra általános dezinveszticiójaként értékelhetünk. Nemcsak Görcsönydobokára volt ez jellemző, hanem minden kistelepülésre Magyarországon (is). A hetvenes években csak mérsékelten - az országos átlagnál kevésbé csökken a népesség száma. Ez az állami beavatkozás politikájának végét jelzi. Görcsönydoboka 1973-ban országutat kap, és az építési tilalom feloldása lehetőséget teremt a falu fejlődéséhez. Nyilvánvaló azonban, hogy a falu gyors fejlesztéséhez nem elegendő az állami gátak, tiltások leépítése, ennek megvalósításához szükség van a dinamikus helyi gazdasági potenciálra is. Tehát: Mitől ilyen erős és fejlődőképes a lokális gazdaság Görcsönydobokán? A válasz megértéséhez először Somberek modelljét kell megvizsgálni. Ott már a hatvanas években gyors gazdasági fejlődést regisztráltak. A tsz óriási sikeréről van szó. Bár a talaja nem különösen jó, a tőkeellátása eredetileg inkább kicsi volt, a vezetőségét nem lehetett kifejezetten zseniálisnak nevezni. Mégis mi történt? Először azt lehet megállapítani, hogy a faluban szinte mindenki úgy döntött, hogy nem az állam által gerjesztett etnikai ellentétekre figyel, hanem a saját egzisztenciális és 8 Adám-Marosi-Szilárd, 1981: 471 ff.; Gáspár, 1986: 50 ff.; Komanovics, 1971: 67; Kósa^Joó, 1979-80: 179 f.; Wild, 1980: 23 f.