Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

jobboldaliakkal, sőt az összes németekkel. Hogy mi történt és hogyan fejlődött a falusi élet a német nemzetiségi községekben, ebben a fejlődésben milyen volt a nemzetiség, illetve a nemzetiségtudat szerepe, ez cikkem alapkérdése, a következő fejezetek tartalma.

1 Példaként három Baranya megyei, Mohácstól északra fekvő faluról lesz szó: Somberekről, Görcsönydobokáról, Palotához sokról. A társadalmi és gazdasági fejlődés egyik mutatója a népesség számának változása (1. az 1. ábrát). 1. ábra Milyen következtetésekre juthatunk a látottak alapján? 1941-1960 között a népesség száma szinte változatlan maradt, a németeké viszont drasztikusan csökkent. Ennek két oka van. A német falvakban megkezdett birtokelkobzások politikai indítéka nyilvánvaló volt, hiszen akkor még elsősorban a Volksbund azon helyi 1 E helyen - és különös nyomatékkal - arra kell utalnom, hogy a következő fejezetekben akkor, amikor a nacionalizmus szót használom, az állam cselekvéséről van szó, nem az ezt indokló ideológiáról.