Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

MARJANUCZ LÁSZLÓ Redemptus parasztközösségek polgárosodásának problémái Kiskundorozsmán A török uralom megszűntével az udvar új szerzeménynek tekintette a felszabadított területeket. A birtokjogot bizonyítani nem tudó, s a tulaj donértéke 10%-nak megfelelő fegyverváltságot fizetni nem tudó igénylők földjének hasznosításából remélte az udvar tetemes összegre rúgó adósságának a csökkentését. így zálogosították el a Jászkunságot 1702-ben a Német Lovagrendek. Köztük voltak azok a kun puszták, amelyek 1702 előtt Szeged birtokához tartoztak. Szeged pert indított a Dorozsma nevű legelőbirtokok visszaszerzéséért azzal érvelve, hogy annak - Mátyás királytól kapott privüégiuma óta a török időkben is fenntartva a kontinuitást - mindenkor „szabad ususában" volt, azért soha senkinek árendát nem fizetett. Szeged tehát arra hivatkozván, hogy a Lovagrend által „megszállt" marhalegelő soha nem volt kun puszta, hanem Szeged város privüegizált birtoka, visszakövetelte Orczy Istvántól, a szeged körüli puszták kezelésével megbízott prefektustól egykori birtokait. Miért volt fontos Szegednek a kun puszták ügye? 1. A város megélhetésében nagy szerepet játszó legeltetési jogot más területen nem tudta érvényesíteni; 2. A Szeged körül fekvő pusztáknak Dorozsma volt a középpontja és nem engedhette meg, hogy idegen kezek közé jusson birtokjoga. Hosszan tartó pert indított, hogy nyilvánítsák törvénytelennek az elidegenítést, de Tápén, Vártón és Csengelén kívül egyéb birtokokat nem kapott vissza, így Dorozsmát sem. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a birtokjogilag mindig Szegedhez tartozó Dorozsmáról le kellett mondania, ellenben a kun puszták fele részben csakugyan árendált területeinek egy részét (pl. Csengéié) megkapta örök birtokul. Dorozsmáért harcot indított a jászkunok kapitánya is, akinek hamarosan új fogalommal kellett megismerkednie a koronajavak jogügyi igazgatóságával folytatott vitában: hogy ti. a jászkunok tulajdonképp jobbágyok, föld tehát nem is illeti meg őket. így került azután Dorozsma az egész Jászkun terület részeként a Német Lovagrend birtokába, lényegében a törökök által kipusztított társadalommal, hiszen egy 1699-