Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

nak magokat nevezik",

23 amely elnevezés használatát természetesen tilalmazták. A hajdúi állapot felemlegetésére azért is szükség volt, mert a megyebeli birtokosok már 1759-től olyan urbárium bevezetésével kísérleteztek, amelyek egyik döntő eleme éppen a robotkötelezettség emelése volt, így az örökös jobbágyságra jellemző állapot kiterjesztésével fenyegetett. A terhek emelkedését azonban az uradalom népessége csak 1778-tól kezdve érezhette. Már 1779-től tiltakoztak a helységenként kötött új megegyezés miatt, mondván: nem voltak jobbágyi állapotban, amikor a herceg zálogba, majd donatióba kapta az uradalmat, sőt „őfelsége a helységek korábbi privüégiumait nem bontotta fel... azon módon kelletik most is" lenniük. Az úriszék előtt kifejezték véleményüket, amely szerint a külön beneficialis contractusra nincs szükség, s teljesen jogtalan és a majorság hiánya miatt szükségtelen is a robot megváltásának kötelezettsége. A dominális széken az uralkodónő rendeleteihez tartották magukat s elutasították a könnyítésre vonatkozó kéréseket. A hajdúk már ekkor is Lipót diplomájára hivatkoztak, amely a fejedelmek kiváltságait megerősítette számukra.

24 Az úrbéri per 1783-ban egy, a lakosok vereségeként is értékelhető megegyezéssel zárult, sőt, egy későbbi főügyészi előterjesztés azt is megfogalmazta, hogy nem volt igaz az az állításuk, miszerint 1777-ben a korábbinál rosszabb állapotba jutottak. A pereskedésnek annyi eredménye azonban feltétlenül lett, hogy a hajdúhelyek eljutottak a felismeréshez: vagy bizonyítani tudják az országgyűlés előtt szabadságuk jogosságát, és megerősíttetik azt, vagy végérvényesen a kötöttségek béklyóiba kerülnek. Szándékuknak kedvezett, hogy a II. József politikája elleni nemesi elégedetlenség felerősödése idej én több hasonló - a privüégiumokat megerősíteni kívánó - törekvést is megfigyelhetünk. (A berekböszörményiek privüégiumaik eredetét Erdélyben keresik, a nagybajomi nemesi communitás egységgé szerveződik a dancsházai és a szerepi communitasokkal, kialakul a báródsági nemesi szervezet intézményrendszere is stb.)

25 A derecskéi uradalom 10 települése a váradi káptalan négy volt haj dúhelyével közösen vitte országgyűlés elé az ügyet. 1790-ben a kolozsvári országgyűlésen terjesztették elő kérelmüket, hogy az erdélyi rendek tá23 Szendrey I.: A bihari hajdúk... i. m. 37. old. - MOL P. 108. Fasc. R. No. 644. 24 HBML XI. 601/3. A szalontaiakat nem is engedték be az úriszékre, a vármegye esküdtje, Kebel úr kitaszigálta őket, amikor az urbáriális és beneficialis contractus egybeszerkesztését kívánták támogatni. 26 Papp K.: Együttélő... i. m. 26. és 31.