Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

jobbágy fal vakkal csaknem, azonos szintre szorítsák vissza. Tarnóczy elkobozta a fegyvereket, amelyeket a mezőváros védelmére tartottak, és a palánkot őrző városi katonákat is saját hűségére eskette, bár a zsoldjukat is a polgárokból csikarta ki. Az ecet kereskedelmének tilalmától a hamis köböl használatáig sok mindent felróttak a körmendiek Tarnóczynak, a legfontosabb kérdés azonban a 16. század derekán már a robot volt: a környező jobbágyfalvakkal ellentétben, a kiváltságolt mezőváros polgárai nem tartoztak úrdolgával a földesúrnak. Tarnóczy azonban azoktól is robotot követelt, akiknek nem volt igásállata, még a koldusokat is tömlöcbe záratta, ha nem robotoltak - panaszolták a tanúk. A robot mennyisége párhuzamosan növekedett a megművelendő földesúri földterülettel. Az Erdődyek idején, emlékeztek vissza a szomszédos Molnaszecsőd lakói - a körmendi várhoz egy kerten kívül semmi föld sem tartozott, a többi földek mind Körmend mezőváros lakóié voltak. Most viszont Tarnóczy, majd özvegye a körmendiek sok földjét erőszakkal a várhoz csatolta. A hivatkozás az Erdődyek korára, mint régi szép időkre, nem volt véletlen: az inscribált birtokot az Erdődyek szerették volna visszaváltani, emiatt vitájuk volt Tarnóczynéval, és 1561-ben Erdődy emberei buzdították a mezőváros polgárait, tartsanak ki harcukban. A kiváltságaiban sértett mezőváros ellenállt. Tarnóczyné ijedt hangú levélben számolt be Nádasdy Tamás nádornak a körmendi polgárok fegyveres gyűléséről, később pedig elmondta, hogy a körmendiek fellázadtak ellene, majd megölték a fiát, ezért volt kénytelen katonákat fogadni ellenük. A földesúri katonák nem maradtak tétlenek: sok körmendi polgárt elfogtak, és a várbörtönbe, a török rabok közé zárták, verték, ütötték őket. Másoknak feldúlták, kifosztották a házát, a nyakasabb polgárokat pedig családjukkal együtt szekérre ültetve, a város határán túlra vitték és a mezőn hagyták. A száműzött, földönfutó polgárok feleségei hiába igyekeztek a körmendi vásár idején visszajönni városukba, a kapuőrök nem engedték be őket; Prágába menjenek a vásárra, kiabálták.

2 A kapuőr feltehetően összekeverte Bécset Prágával. A gúnyos célzás ugyanis arra vonatkozhatott, hogy a körmendi polgárok felkeresték panaszaikkal I. Ferdinánd királyt is, akinek utasítására azután a vasvári káptalan, majd Nádasdy nádor tartott vizsgálatot, ennek jegyzőkönyveit ismerjük a 18. századi gyatra másolatokból. A vizsgálatok 2 Uo. és MOL E 185. Magyar Kamara Arch. 36. cs. Nádasdy cs. lt. - Tarnóczy Andrásné levelei Nádasdy Tamáshoz, 1561. júl. 6. Kiadása: Történelmi Tár 1907.554.