Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés

szintén fokozottan érzékelték a forradalom lehetőségeit és vettek részt már az események szervezésében is. E mellett nem feledkezhetünk meg az egyes rokonságok családi hagyományairól, tagjainak egyéni képességeiről, habitusáról sem! Bizonyos életkorok és foglalkozási típusok is magasan reprezentáltak a résztvevők között. Ötvenhatot a köztudat az ifjúság forradalmaként őrizte meg. Forrásaink valóban tanúskodnak a fiatalság magas presztízséről, kezdeményező erejéről, az eseményekben való aktív részvételéről, ám falusi viszonylatban ezt a képet színeznünk kell és párhuzamba állítanunk a sajátos értékrenddel. Ilyen értékmérő lehet - az egyén képességein kívül - a házasság, amely a közéletben való részvétel küszöbét is jelentette egykor. Bizonyára ebből is adódik, hogy míg a nagy tömegjelenetekben (felvonulások, jelképrombolások) - és ebből következően a megtorlás áldozatai között gyakorta találkozunk fiatal, nőtlen férfiakkal, a választott vagy kinevezett tisztségek betöltői között már túlsúlyba kerültek a családosok, többnyire egy-két gyermeket nevelők. Természetesen az arányok községről községre változnak, az általános szabályok megvalósultsága helyileg igen nagy szórtságot mutat. (Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az események spontaneitását, a helyzetbe kerülés esetlegességeit, melyek „motívumok nélküli" szereplők tucatjait helyezték a helyi cselekmények középpontjába!) A szereplők között egyes foglalkozások képviselői több okból is lehetnek felülreprezentáltak. A csoportokban (gyakorta rokonságok szerint) egy-egy nagyobb budapesti vagy váci vállalatnál dolgozó ingázók már önmagukban is szorosabb közösséget képeztek, emellett már az események kezdetén megbízható és friss információkkal rendelkeztek. Bizonyos foglalkozásoknál a szakmai tradíciók is a fokozott részvételt segíthették (pl. a jól szervezett, sajátos öntudattal rendelkező vasutastársadalom esetében). A térség ingázóinak többsége néhány budapesti, dunakeszi, váci, balassagyarmati nagyüzem dolgozója volt. E vállalatok forradalmi eseményeinek ismerete bizonyára fontos adalékokkal szolgálna a járás falvaiban történtek megértéséhez. Az események szakaszolása már áttekintő vizsgálatunk eredményei alapján is megbízhatónak mondható. Öt - karakterében és tartalmában eltérő - szakasz elkülönítése vált lehetségessé: - Szerveződési-demonstrációs szakasz; - Választási szakasz; - Működési szakasz; - A kettős hatalom időszaka; - A megtorlás.