Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
A szerveződési-demonstrációs szakaszhoz a forradalom első, kezdeti cselekménysorai tartoznak. Eseményei községen belül és községek között szétcsúszhatnak, egyes elemei elmaradhatnak. A szomszédos községek hatással vannak egymásra, de az események nem gyűrűzve, hanem itt is mozaikszerűen terjednek. Ide tartoznak az első esték ablakzörgetései, kazaltüzei, illetve az információk terjedésének, ezáltal a résztvevők motiválódásának már leírt, több napos folyamata. A következő lépcsőt az állami- és pártszimbólumok megsemmisítése jelenti. E cselekvéssorban általában - bár korántsem mindig - fiatal emberek vesznek részt, a forradalom első napjait közülük többen a fővárosban éltékmeg. Amintakövetés már leírt sajátosságai és helyzetei (többnyire a kocsmai beszélgetések, az átélt és a közösségnek átadott élmények újrajátszása, másolása) még inkább a spontaneitást hordozzák. Gyakori kép a kocsmából az utcára vonuló fiatalság, amely leveri az intézmények tábláit, a vörös csillagokat, letépi a vörös zászlót, ledönti a szovjet emlékművet. Sajátos demonstrációs forma a könyv- és iratégetés. Bár nemegyszer fölvetődik az alkohol hatása, mégis e cselekményeknek praktikus és jelképi értékeket kell tulajdonítanunk. A beadási iratok égetése inkább az adminisztráció visszaállításának lehetetlenné tételét célozta és jelképezte, mintsem valamely bosszúfolyamat részét képezte. Ugyanígy a mozgalmi könyvek égetésének rendszeressége, esetenként dokumentáltsága is arra vall, hogy e cselekmény egyértelmű jelképértékkel rendelkezett (érdekes, hogy könyvégetés a járásban csupán hét - egymással szomszédos - községben fordult elő). Azokban a falvakban, ahol már az első cselekményeknél a szervezésben részt vesznek a közösség tekintélyes és ismert tagjai, az első szakasz spontán, attraktív jelenetei gyakorta hiányoznak. Általában itt találkozunk a felvonulás szervezett, ünnepélyes formájával, amikor a meghirdetett ünnepség keretében vonul föl a falu fiatalsága, diáksága és lakossága, többnyire a hősök emlékművéhez. Ilyenkor szavalatok, ünnepi beszédek elmondására, koszorúzásra és gyertyagyújtogatásra kerül sor. A forradalmi rituálék átélése, megcselekvése a községek jelentős részénél megtörtént (természetesen erősen eltérő intenzitással). A választási szakaszba a forradalmi szervek, tisztségviselők megválasztása, illetve az azt megelőző események tartoznak. Járási szinten e tekintetben két típust különíthetünk el. Hét község esetében a forradalmi tanács választása október 29-e előtt játszódott le. Az ő esetükben a választások menetét és kimenetelét kizárólag információs rendszerük és belső dinamikájuk, erőviszonyaik határozták meg,
