Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés

zása és a forspontozás (közmunkában fuvarozás) volt. A községre háruló fuvarokat a község lovával és szekerével ő bonyolította le. Fizetése tekintettel a rátermettséget és becsületességet igénylő szolgálatra jóval magasabb volt az egyes gazdáknál szolgáló béreseknél. 1783-tól 179 l-ig Tarsoly János volt a község kocsisa. Fizetése:,,... 23 Vonás Forint, 6 köböl búza, fele vám, fele termésből, 4 köböl árpa, ősszel 2 köböl vetés, a maga magvával, a maga földjén. Vetés helyett 3 köböl árpa in natura ígértetik. Minden adót megfizet. Helység lovain semmi dolgot nem tehet magának. Tengeri, kender, dinnyefőid szántás..." Aki egy szer elnyerhette a kocsisságot, az több éven át meg is maradt ebben a szolgálatban. Fegyver Bálint 1806-1810-ig volt a község kocsisa. Ez idő alatt a pénzbeli fizetés 27 rhénes forintról 30-ra emelkedett. Utána Kövér Imre látta el a kocsisságot 1811-től, több mint 10 éven át. Fizetése 1823-ban a következő volt: „1. Pénzbeli... 30 Rft. 2. Két köböl vetés a Helység főidében, az egyik őszi, a másik tavaszi. Mind a szántást, mind a magot a Communitás adja. 3. Néma Vámból, mind addig, hanem majorsági búzából esvén ezután neki kenyérnek való. Erre nézve nem hat, hanem hét köböl majorsági búza megyén kenyérnek Kocsisságért. 4. Azon túl Csődör gondviseléséért megyén 1 köböl búza, az lészen egyedül Vám búzából. 5. Hosszú útért adódik, minden útért 1 véka majorsági búza. 6. Két pár Tsizma, az egyik sarkantyúval, a másik sarkantyú nélkül patkóval. 7. 1 prémetlen ködmön, 1 szőrnadrág, 1 fátyol nyakravaló. 8. 24 font só. 9. 10 köböl búzának a megőröltetése." A kocsis fizetése igen gyakran változott és általában mindig feljebb emelkedett. Ez is annak a bizonysága, hogy nagyon kényes és feltétlenül pontos embert megkívánó feladat volt ezt a megbízatást ellátni. Ezért azután meg is becsülte a tanács azt, aki ebben a szolgálatban rátermettnek bizonyult. Az eddig felsorolt községi vezetők és alkalmazottak az esztendőnként megtartott széképítés alkalmával felvett jegyzőkönyvekben szerepelnek. Ezeken túl azonban a község alkalmazta és fizette tulajdonképpen a református prédikátort, a rectort (Oskolamester, Ludymagister), a Lányok tanítóját és a harangozót is. Az egyházi és iskolai emberek ugyan szervezetileg és szolgálatuk felsőbb ellenőrzése szempontjából a „Debreczeni Tractus" (egyházmegye) alá tartoztak, de alkalmazásukat és fizetésüket a tanács intézte. A prédikátornak 28 hold szántó és 10 hold