Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után
FARKAS GYÖNGYI A paraszti gazdálkodás felszámolása a kecskeméti járás területén 1956 után a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének a kérdése egy időre lekerült a napirendről. A Kádár-kormány 1956. november 27-i felhívása még teljesen a parasztság szabad elhatározására bízta a gazdálkodási mód megválasztását. Az MSZMP 1957. július 27-én meghirdetett agrárpolitikai tézisei, bár még nem központi feladatként, de a mezőgazdaság fejlesztésének fő irányvonalát a korszerű nagyüzemi gazdálkodás fokozatos kiépítésében jelölték meg. A távlati célokból 1958 végére napi feladatok lettek. Az MSZMP KB decemberi ülésén a tömeges kollektivizálás újrakezdését és gyors befejezését határozta el. Eddigi parasztpolitikáját taktikainak minősítette, és az egész párt- és államapparátus legsürgősebb feladatává tette a mezőgazdaság átszervezésének lebonyolítását. A kecskeméti járás területén 1959 elején kezdődött el az agitációs kampány, amelynek irányítója a járási pártbizottság volt. Az 1958. évi decemberi KB-határozatot először a járási párt-nagyaktíva, majd a járási tanács vb tárgyalta meg, és kidolgozták a magángazdaságok elleni harc stratégiáját, a szervezési tervet, mely szerint 1959 végére 31 új tsz-t kellett alakítani 1750 taggal és 13 160 kat. hold területen. Először a szervező-agitációs bázist hozták létre. A szervezésbe bevonhatónak tartották mindazon szektoroknak a dolgozóit és szervezeteknek a tagjait, akik közvetlenül vagy közvetve a pártállamtól függtek. A tervezet szerint a járás „...rendelkezik olyan aktívahálózattal..., hogy a beütemezett tervet végre tudjuk hajtani: 65 pártszervezet (1097 tag), 67 KISZ-szervezet (2000 tag), 10 földműves-szövetkezet (1000 tag), tűzoltótestület (685 tag), pedagógusok (486 fő), tsz-tagság(1478 tag), a járási tanács dolgozói (60 fő), a községi tanácsok dolgozói (247 fő), községi tanácstagság (870 tag), községi nőtanácsok (733 fő), népfrontbizottságok (300 fő), állami gazdaságok dolgozói (1000 fő), mezőgazdasági gépállomások dolgozói (290 fő), permetező üzem (100 fő)." 1 1 Bács-Kiskun Megyei Levéltár (BKML) XXIII. 302. Kecskeméti Járási Tanács vbü. jkv. 1959. II. 23.
