Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

Az 1951. évi 3. tvr. ugyanakkor lehetővé tette az öt évnél súlyosabban nem büntethető eseteknél a formális vádirat és tárgyalás nélküli bírósági felelősségre vonást, s általánossá vált, hogy a feljelentőknek a felderített készletekből 5-10%-os részesedést ígértek. így érthető, ha a „közellátási bűntettek" az előző évieket országosan 75%-kal meghaladják (47 ezer elítélt), s a „Viharsarok Népe" híreiben is 129-re ugrik az átlagosan 13-14 hónapra ítélt bebörtönzöttek száma. Köztük egyre gyakrabban találni politikai bűnökben elmarasztaltakat („orosházi kulákok lőport és fegyvert rejtegetnek"), '51 májusában „egy fegyverrejtegető kulákot" halálra ítélnek. „A népi demokrácia gúnyos megjegyzésekkel való illetése" és „háborús rémhírek terjesztése" 3 évi börtönt von maga után, s aki „ocsmány szidalmazással illette a kormányt", 2 évet kapott. 1952-ben és '53-ban már elsősorban a közép- és kisparasztok beszolgáltatási- és adóterhei súlyosbodtak - saját korábbi normáik öt-hétszeresére, így az elítéltek körében is igen nőtt az arányuk. A büntetések pedig ha szám szerint nem is szaporodtak - egyre szigorúbbak lettek. 1952-ről '53-ra 31%-kal nő az 1-5 évre elítéltek száma, kétszer annyi vádlottat ítélnek el öt évnél súlyosabb szabadságvesztésre, a halálbüntetések száma pedig 18-ról 29-re nő. (Az 1952 előtti évektől nem közlik a kiszabott büntetések szerinti „megoszlásokat." A „kevesebb, de súlyosabb ítéletet" új tendenciája a „politika", valamint a mezőgazdasági termelés és begyűjtés szempontjainak ütközéséből is következett. Tanácsi körökből ekkor gyakran érkeznek olyan utasítások is, hogy „a most folyó munkálatok idején" és „a begyűjtési tervek teljesítése érdekében" a hatóságok mérsékeljék a letartóztatásokat, a kis- és középparasztok közül „azokat válasszák ki büntetésre, akiken keresztül a többit a beszolgáltatási kötelezettségére lehet szorítani", „az internálási javaslatok" pedig „ne legyenek tömegjellegűek, a helyi tanácsok az arra legérdemesebbeket válasszák ki". A feljelentések ugyanakkor legyenek „szakszerűk"; ezért szigorúan titkos helyi intézményeket, „a helyes feljelentések" bizottságait hozták létre. Feljelentési útmutatók készültek, mert „a helyes feljelentések megtétele jó büntető bíráskodásunknak egyik legjobb alapja". Az újságban közölt Békés megyei ítéletek is egyre súlyosabbak: 1952-ben átlagosan 17,1953-ban pedig már 39 hónaposak. '52-ben például tiltott petróleumfőzésért és üzérkedésért 2 év, két beadási könyvvel való „ügyeskedésért" 3 év, „a Szovjetunió gúnyolásáért" 1 év, „zsizsikes búzáért" 3 év, „cserefóld megművelésének szabotálásáért" 4 év járt. 1953-ban „üzérkedésért" 2 meg 3 év, „államrendünk gyalázásáért" 4 év, fegyverrejtegetésért 12 év, kenyérnek moslékba való áztatásáért vagy Jogtalan kenyérfelvásárlá-