Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

Hasonlóan megyei szinten szervezik meg a tanácsi vezetők, szakszervezeti bizalmiak, népfrontaktivisták felkészítését. Békáson január 11énparasztfőiskolát indítanak azzal a nem titkolt céllal, hogy az értelmes parasztfiatalok az itt megszerzett ismereteket majd a szocialista mezőgazdaságban fogják hasznosítani, miként az ezüstkalászos tanfolyamokat végző gazdák is. A régi szabadművelődési módszerek, formák felelevenítése mellett demonstratív erejű fórumot is szerveznek: január 16-án az új agrárpolitika j egyében hívj ák megyei paraszttalálkozóra a megyei tanács vezetői a kis- és középparasztság képviselőit, hogy hangulatilag is előkészítsék a talajt a forradalmi változások számára. Közben a falvakban már nagy erővel, tervszerűen folyik az agitáció. Január végén sorra megalakítják a községi mezőgazdaság-fejlesztő bizottságokat, melyekben párttagok, tömegszervezeti aktivisták és pedagógusok kapnak helyet. E bizottságok feltérképezik a falut, körzetekre (utcákra) osztják fel, s párosával járják a gazdák házait. Esténként gazdagyűléseken felvilágosító előadásokat tartanak, a kultúrotthonban oktatófilmeket vetítenek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Munkájukat az üzemekből kivezényelt agitációs brigádok segítik, amelyek a keményebb fellépéstől sem riadnak vissza, ha nem érik el a kívánt eredményt. Az agitáció nem hátráltathatja a termelőmunkát, ezért súlypontja a munka utáni szabad időre és a hét végére esik. A járási, megyei tanács felelős irányítói naponta, hetente pontosan értesülnek a legújabb fejleményekről. A szervezés stratégiai szintű irányítását a megyei pártbizottság végzi.

12 A sajtópropaganda fő terrénuma a megyei pártlap, amely ontja a pozitív példákról, jól gazdálkodó szövetkezetekről, a szövetkezés tanácsköztársasági előzményeiről szóló tudósításokat, írásokat. Az újságírók lelkes cikkekben számolnak be a sikerekről, s csakis a sikerekről, melyek elérésében minden esetben az öntudatos kommunisták szerepét emelik ki. Az agitáció célpontja a jól gazdálkodó, tekintélyes középparaszti réteg. A módos gazdák megtörésének két pozitív következményével számolnak: szövetkezetbe lépésükkel nagyobb területű, viszonylag jó felszereltségű, működőképes gazdaságok szerveződhetnek és személyes példájuk elindítója lehet a tömeges belépésnek. 12 A vázlatos áttekintéshez felhasználtuk a Veszprém Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya (Veszprém Megyei Levéltár [VeML] XXIII. 16) iratait, a megyei tanács vb és tanácsülési jegyzőkönyveit, az MSZMP megyei bizottságának a megyei tanács mezőgazdasági osztályával kapcsolatos levelezését.