Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

A jól szervezett agitáció első látványos eredményéről már január végén beszámolhatott a sajtó. Tagyon község január 31-én - a gazdák többségének szövetkezetbe lépésével - termelőszövetkezeti község lett. A parasztokat a megyei pártvezetés nyílt levélben köszöntötte.

13 Tagyon példáját számos helyen követték. A járási párt- és tanácsi vezetők egymást akarták túllicitálni e furcsa munkaversenyben. Hetente 20-30-cal nőtt a szövetkezeti községek száma. Február 23-ra számuk elérte a százat. Öt nappal később szövetkezeti járássá vált a pápai, aztán a devecseri, majd további három. 1959. március 16-án a megyei pártbizottság, s két nappal később, a megyei tanács ülése teljes sikert könyvelhetett el. Arról, hogy hogyan zajlottak le a folyamatok a mélyben, a községek szintjén, arról néhány pozitív példa alapján is képet alkothatunk. Kővágóörsön ésNagygörbőn a már 10 éve jól működő tsz „felfejlesztése" nem jelentett különösebb nehézséget: néhány hetes következetes agitáció megtette a kívánt hatást.

14 Mihály fán, ahol a Dózsa Tsz 1958-ban eredményes évet zárt, a 12 fős községi pártalapszervezet 7 tagjelöltje kapta megbízatásul az új gazdálkodási forma népszerűsítését. Nem egyedi eset: Séllei István parasztfiatal vállalta, hogy saját édesapját és rokonait szervezi be. A többieknek a Sümegi Mészmű 20-25 dolgozója segített be. Előbb a tanácstagokat, aztán a gazdákat is sikerült meggyőzniük.

15 Az 1956-ban feloszlott kislődi „Vörös Csillag" Tsz újjáalakításának hátterében a feloszlatásban vezető szerepet játszó személyek elleni bűnvádi eljárás felfüggesztése és az állami támogatások szerepeltek az ígéretek között, s vezettek a középparasztság beléptetéséhez. (Példaként azt hozták fel, hogy egy 10 kh-as magángazda feleségestül egy év alatt 15-18 ezer forintos jövedelemre tett szert, de ebből 6300 forintot be kellett fizetnie adóba. Ha belép a tsz-be, ennek a kétszeresét is megkeresheti.)

16 Más, német nemzetiségű községben a korábbi megbélyegzettséget, jogfosztást használták fel fegyverül: a kitelepítés előtt kény szerlakhelyre költöztetettek visszaköltözését a szülőfaluba csak abban az esetben engedélyezték, ha előbb aláírja a belépési nyilatkozatot {Bakonyszentiván).

11 13 Tagyon szövetkezeti község lett. = KN 1959. február3.1.1., A megyei pártbizottság levele Tagyon szövetkezeti község lakóihoz. = Uo. 14 Kővágóörs és Nagygörbő szövetkezeti község lett. = Uo. 1959. február 1.1. 15 Kanizsa István: Egyre erődösnek... = Uo. 1959. február 6. 3. 16 Kása András: Új élet küszöbén = Uo. 1959. február 10. 3. 17 Bakonyszentiván Községi Tanács V. B. üléseinek jegyzőkönyve 1959.