Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

Az elhurcolással kapcsolatos rémhírek a teljes reménytelenséget mutatják. A falvakban eluralkodott a szorongás; jaj, csak nehogy tovább romoljon a helyzet, legalább így maradjon. Annál rosszabb nem lehet, mint hogy a szeretteket elragadják egymástól. Pedig ebben az időszakban már igen nagy számban hagyták el a községeket a föld- és munkanélküli életerős férfiak. A faluelhagyás - igaz, hogy kényszerű, de - mégis saját elhatározáson alapult. Kulák raffinéria Ajegyzők egyik legfontosabb feladata az volt, hogy beszámoljanak a kulákok elleni harc állásáról. 1949-től az éleződő osztály harcban a fő csapásirányt a kulákok jelentették, akiknek mint a reakció megtestesítőinek uszályába kerültek a középparasztok, sőt egyes kisparaszti rétegek. A kulákok nem tudtak olyat tenni, amelyért ne járt volna retorzió. A szerződéskötéseknél csak kétszer tudtak hibázni, ha a szerződések ellen szóltak, és ha ők maguk akartak kontraktust kötni. 1. „...a kulákok nagyobb része szeretne szerződést kötni, míg a kis és a középparasztság egy része még idegenkedik attól. Úgy látszik, hogy ez kulákmesterkedés."

25 2. „Kulákjaink újabb rohamot intéztek a szerződések ellen, szerettek volna ők is szerződni, de pártunk őrt állt és az éberség visszaverte a kulák raffmériát."

26 Nyírbogdányban még a kisparasztság is a kulákok szekerét tolta. Sőt, „az egész falu kulák befolyás alatt áll, kivéve azt a kevés TSZCS tagot és Párttagot."

27 A kulákság elleni harcot tehát - diktálta a hatalom logikája - fokozni kellett. A mindenféle ürüggyel megbírságolt, előállított, perbe fogott kulákok 1950 elején kezdték nagy számban felajánlani földjeiket, s egyre többen választották az elköltözést. A „kulákpréssel" nemcsak a falu vezető erejét törték meg, hanem környezetüket is félelemben tartották, Balsán „...olyan hírek is terjedtek, hogy a kulákok után az egész lakosság el lesz számoltatva."

28 „Vagy 6 szekér dolgozó" Az új rendszer új formákat, új szervezeti kereteket vezetett be a falvakban. A kollektivizálás, a táblás gazdálkodás elterjesztésére tett kí26 Kállósemjén, 1950. jan. 21. 26 Nyíradony, 1950. jan. 30. 27 Nyírbogdány, 1950. márc. 9. 28 Balsa, 1949. dec. 31.