Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

sok részéről az ajánlat normális, a mai viszonyok között többet nem ígérhetnek."

27 Ördög János mezőgazdasági cseléd Gulácsy Pál gulácsi földbirtokosnál szolgált, amikor is 1940. augusztus 15-én vízhordásra utasította egy egyszerű gyenge szénalétrán a padláson lévő víztartályba. A kihallgatási jegyzőkönyvben az áll: „én a parancsnak nem voltam hajlandó engedelmeskedni, csak ha valaki segít nekem, mert életem veszélyeztetve volt, és öttagú családdal bírok. A kommencióm a következő volt: 9 q gabona, 2 q búza, egy évre 8 m fa, 16 kg só, 40 P készpénz, 1 tehén- és 1 sertéstartás, természetben lakás, 1 hold kommenciós föld és 300 négyszögöl kenderföld termése." A főszolgabíró döntése: „megállapítottam, hogy panaszos munkaadója szóbeli utasításának nem engedelmeskedett, ennélfogva a munkaviszonyt megszűntnek kellett nyilvánítani és panaszost panaszával el kellett utasítani."

28 Szabolcs megyében az agrárfoglalkozású lakosság körében a dohányos külön szakmát jelentett. Különösen a Nagykálló környéki homokdombokon termeltek dohányt. Napkoron Koszták János földműves lakásán Müller János vagyontalan cipészmester a Népszavát olvasta fel 14 társának, főként dohányosoknak, amikor tetten érték őket. A szociáldemokrata pártot akarták megalakítani 25-30 fő jelentkezővel. A gyűlést a csendőrjárőr feloszlatta, a résztvevőket feljelentette.

29 1943-ban azokat, akik előző évben már cselédnek vagy dohánykertésznek szegődtek el, kötelezték 1943/44-re is szerződéskötésre. Amennyiben ezt elmulasztották, honvédelmi munka címén mezőgazdasági munkára rendelték ki őket, és eljárást is indítottak ellenük. A hadigazdálkodás kiépítése a mezőgazdaságban vált fontossá, mert a tengelyhatalmak ellátásában jelentős szerepet töltött be a magyar mezőgazdaság.

30 Szabolcs vármegye területén a hivatásos mezőgazdasági munkavállalók létszáma 1943 végén 43 280 férfi, 23 428 nő és gyermek volt, mindösszesen 66 708 (1942 végén 87 785). Ezek közül éves gazdasági cseléd 8989 (1942-ben 9450), dohánykertész 2389 (1942. évben 2046). 1943-ban 641 ötven kat. holdon felüli, szántóval rendelkező mezőgazdasági üzem volt, összesen 227 829 kat. h. szántóval. Ezen alkalmazták az előbb közölt számú cselédet és dohánykertészt, és az egyéb, összesen napszámos nélkül - 39 253 fő munkavállalót. 27 SzSzBMÖL IV. B. 401835/1953. 28 SzSzBMÖL IV. B. 766. 3036/1940. fszb. 29 SzSzBMÖL IV. B. 401. 509/1932. 30 SzSzBMÖL V. 347. 115. 1221/1943.