Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

hogy négy községben folyt kommunista szervezkedés; a csendőrségről akartak fegyvert szerezni."

22 A csendőrségi jelentésben a parancsnok fantasztikusnak ítélte alárendeltje jelentését; nem hitte el a fegyveres felkelés szervezését. A főszolgabíró azonban az SzDP működését betiltotta.

23 1933 nyarán a nyírbaktai járásban volt mozgolódás. Apagy községben nem fogadták el a szerződést „...a helyi aratómunkások, akik a szokásos learatott 11. kereszten kívül még személyenként és hetenként 2 kg szalonnát és 21 pálinkát kértek, amit az ottani birtokosok megadni nem voltak hajlandók." Bár Cs. Mayer Mihály gazdasága a békés megegyezés érdekében 11/2 kg szalonnát és 2 liter bort személyenként felajánlott, de az apagyiak azt sem fogadták el. A szomszédos falvakból, Orosról, Napkorról és Nyíregyházáról szerződtettek aratókat. Az apagyiak végül is engedni kényszerültek, az ügy békés megegyezéssel lezárult.

24 A kállósemjéni mezőgazdasági munkások a harmincas években írásban benyújtott kérelmükben az aratási szerződéseknél az I. világháború előtti fizetések visszaállítását kérték, mégpedig „az aratónak minden 11. keresztet természetben, a tavaszinak, mint a zab, árpa, bökköny minden 10. keresztjét, mert a harmincas években felvett szokás, mely a magtárból méri a kiszámított 11-ik részt, úgy szemben, mint szalmában, súlyban megkárosítja a munkásságot. Állítsák vissza a hetenként és fejenként úgy az aratás, mint a cséplés idején megadott, de újabban visszavont 2 kg szalonnát (esetleg a 2 liter pálinkát is, amely helyett sót is szívesen elfogadnak). A cséplésnél a régi 4%-ot a mostani [1935] 3% helyett".

25 „A kívánságaikat a birtokosokkal szemben azért nem tudják érvényesíteni - írták -, mert egyszerűen arra hivatkoznak, hogy ha a helybeliek nem írják alá a szerződést, hoznak idegenből munkást, mert a mai világban mindenre akad szegény ember."

26 „A megyei gazdasági felügyelő a főispán megbízásából a helyszínen próbált egyezkedni az apagyi aratókkal, hogy követelésüktől állj anak el, a birtokossal a szerződést az elöljáróság előtt kötnék meg. Nem vezetett eredményre, „többszöri kísérlet dacára - írta a jelentésében - nem sikerült a munkásokkal megegyezni. Véleményem szerint is a birtokoNyírvidék, 1932. június 14. 1. SzSzBMÖL IV. 401. 863/1932. sz. SzSzBMÖL IV. 401835/1933. sz. a. 901/1932. SzSzBMÖL IV. B. 401. 687/1935. főisp. SzSzBMÖL fV B. 401. 687/1935. főisp.