Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján
GYÁNI GÁBOR Nyugtalan századvég Az agrárszocializmus új megközelítése A múlt század végi alföldi, helyesebben tiszántúli agrármozgalmak jelen centenárium kínálja rá az alkalmat - újólag figyelmeztetnek a történetírás kényes helyzetére. Nem kerülheti el figyelmünket a téma kapcsán sem, hogy a történetíró mennyire kiszolgáltatott a folyton változó politikai nyomásoknak és ideológiai elvárásoknak. A mozgalmakkal egy időben napvilágot látott megannyi pamflet, majd a belőlük bőven merítő, bár szemléletmódban tőlük sok pontban el is térő ún. marxista történetírás így együtt sem látott el bennünket a mozgalmak időtálló analízisével. Igaz, mind a kortársak, mind a történész szerzők feltárták a probléma számos fontos alkatelemét, kimerítő részletességgel leírták és elemezték az események menetét és lehetséges okait. Am mindezek után is hiányzik a meggyőző válasz a miért kérdésére. Rendszerint arról hallgatnak a kortárs megfigyelők éppúgy, mint a magukat elfogulatlan elemzőknek tartó történészek, hogy miért pont akkor, miért pont ott és miért pont úgy történtek az események? Erre a sok miértre csak merőben más szemlélet alapján adható érvényes válasz, olyan megközelítés nyomán, amely szakít a kortársak politikai elfogultságaival, de az osztályharcos kategóriákba préselt újabb keletű történészszemlélettel is. Mi is a bajunk a témát eddig hatalmában tartó szemléleti beállítottsággal? Elsősorban az, hogy a figyelem túlzottan vagy egyedül csak az események hátterére, a történések külső feltételeire irányult: azt vizsgálják unos-untalan, hogy milyen gazdasági, demográfiai, szociális és politikai körülmények - struktúrák - felelősek a bekövetkezett eseményekért. Természetesen eltérő célokból folyt és folyik a szorgalmas oknyomozás a századforduló éveiben és a közelmúlt történész berkeiben. Az eseményekkel egy időben vagy közvetlenül azokat követően az elemzők a tömegmozgalmak pacifikálásának a lehetőségei szempontjából vették számba a meghatározó feltételeket, hogy változtatásuk révén ajánlatokat tehessenek a hatalomnak a kérdés megoldására. Ha pedig történetesen szociáldemokrata beállítottságú szerző ragadott tollat, akkor az osztályharc tételéhez keresett empirikus támasztékokat. Az