Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján

utóbbit példázza Ormos Ede ügyvéd, 1895 óta szociáldemokrata (ekkor lett a párt tagja), aki 1896-ban publikált pamfletjét így vezette be: „Nem áltatom magam azzal, hogy sikerült mindvégig megőriznem a higgadt tárgyilagosságot, amire pedig törekedtem, hiszen alig van ága a tudománynak, mely oly erős érzelmi benyomásokat keltene bennünk, mint a társadalomtudomány, midőn a gazdag és szegény, az uralkodó és elnyomott, az erős és gyenge közötti viszonyokat fejtegeti. Ha elfogult vagyok, mentsen az a körülmény, hogy a gyengébb javára vagyok elfogult..."

1 Ez az Ormos Ede által hagyományozott nem éppen tárgyilagos megközelítés vált a marxista historiográfia közvetlen örökségévé, ennek a jegyében írták a századvég agrármozgalmainak históriáját egészen a közelmúltig. Sőt, egy frissen megjelent párttörténeti összefoglaló szerzői ma is így ítélik meg az agrármozgalmakat, szorosan hozzákötvén azokat a szociáldemokráciához.

2 S eközben éppen arról esett a legkevesebb szó, arról feledkeztek meg a legteljesebben, hogy kik, milyen indítékokkal vettek részt a megmozdulásokban. Szerencsére van üdítő kivétel is a kérdéskör fölöttébb szürke és egyhangú szakirodalmában, nevezetesen Hanák Péter briliáns esszéje az agrárproletárok értékvilágáról, a mozgalmak rituáléiról és szimbólumkészletéről.

3 Hanák itt nem tett mást, mint közvetlenül a mozgalmak aktív részeseit kezdte - történész eszközökkel - faggatni végig elemezve azokat a tőlük való (és nem róluk szóló, ám kívülről származó) folklór szövegeket, melyek nyomtatásban már több mint két évtizede hozzáférhetők mindenki számára.

4 Ez az egyszerű eljárás 1 Ormos Ede: A szocializmusról, különös tekintettel a hódmezővásárhelyi munkáskérdésre. Hódmezővásárhely, 1896.4-5. A szerzőről 1. László József: Emlékezés Ormos Edére. Vásárhelyi Tanulmányok VII. (1977), 95-103. 2 Vö. „Ez a mozgalom még a szocialista mozgalom töretlen része. Vagyis a magyarországi agrár- és a majdani parasztmozgalmak eszmei forrását, vagy részben mozgalmi gyökereit nem a hagyományos paraszti megmozdulásokban, zendülésekben kell keresni. Az agrárszocializmus kialakulásakor az ipari munkásság nyomdokain haladt, azt követte." Erényi Tibor-Kende János-Varga Lajos: Fél évszázad. A szociáldemokrácia története Magyarországon 1868-1919. Politikatörténeti Intézet, 1990. 109. 3 Hanák Péter: Az agrárszocialista mozgalmak mentalitása és szimbólumai. In: uő. Akertés a műhely. Bp. 1988.204-222. Korábban írt összefoglalásában azonban őis úgy vélekedik: „Az alföldi agrármozgalom a szocialista munkásmozgalomhoz csatlakozott, annak egyik ágát, falusi hajtását alkotta." Hanák Péter: Társadalmi és politikai küzdelmek az 1890-es évek első felében. In: Magyarország története 1890-1918. Bp. 1988. (első kiadás: 1978), 146-147. 4 Nagy Rezső: A századforduló parasztmozgalmainak szellemi hagyományai. Bp. 1968.