Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

vezetett nyilvántartásokat

, ebből is elsősorban az iparlajstromokat, a segédek és inasok nyilvántartását. Ezek alapján jellegzetesen megállapítható egy-egy város, illetve ipari kiképzést (hacsak kis- és kézműipari szinten is), de nyújtani képes városias központ vonzóereje: milyen kiterjedésű és társadalmi profilú körzetek vonzzák illetve küldik el lakosaikat az ilyen központba. A munkásosztály eredetének, területi mobilitásának és az ezt mozgató igényeknek és elvárásoknak megismerése szempontjából igen tanulságos források ezek. Nemcsak városi, de országos viszonylatban is nagyon hasznos tanulságokat nyújtó társadalmi forrásként kell tekintenünk és kutatnunk a képviselöválasztói névjegyzékeket

. Ezeknek jelentősége abban áll, hogy legalábbis elvben egy adott területen egyazon időben ottlakó, a választói cenzus által komplex módon meghatározott vagyoni-értelmiségi szint felett álló férfi lakosságát tartalmazzák: ilyen módon a bennük bekövetkezett, több időmetszetben nyomonkövethető változások a társadalom bizonyos rétegeinek pozícióvesztését vagy éppenséggel előretörését nagyon konkrétan tudják mutatni. De segítségükkel többek között vizsgálhatók lesznek pl. olyan jelenségek is, mint egy-egy falu bizonyos jellegzetes családjainak szétszóródása az idő előrehaladtával egy nagyobb, szélesebb övezetben, ill. bizonyos társadalmi-gazdasági kategóriáknak egyes helyeken való összegyűlése. Tanulságos forrást nyújthatnak a 19. század végétől kezdődőleg a városi telefonkönyvek

. A telefonnal bíró személyek e felsorolásából nagyon világosan bontakoznak ki a városnak azok a rétegei, amelyeknél foglalkozásuk gyakorlása vagy kapcsolataiknak fenntartása már az egymás közötti érintkezésnek a telefon által bármikor lehetővé tett felvételét igényli. Sokféle szempontból hivatkoztunk már a hivatalos, évenként újra meg újra kiadott tiszti cím- és névtárakra

. Ezek itt most kiváltképpen a városi hivatalnokság sajátos rétegére vonatkozóan adnak sokféle módon értékesíthető információkat és tesznek fel kérdéseket. Az egyik: honnan jönnek a város hivatalnokai, vannak-e régebbi gyökereik a városi polgárságban, vagy a magyarországi dualizmuskori adminisztráció személyzetének jelentős részével együtt az ő elődeik is a Bach-korszakban kerültek-e Magyarországra, - vagy esetleg valóban a városi "patrícius" rétegből