Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

verbuválódnak-e, ill. a városi hivatal számukra még emelkedés vagy már hanyatlás? Ugyanígy nem kevésbé tanulságos megvizsgálni e réteg magyarosodását, amit legalábbis 1893-ig a Századunk névváltoztatásai című kötetből nagyon részletesen figyelemmel lehet kísérni, de a tiszti cím- és névtárakból azután is követhetők. Utoljára, de nem utolsósorban kell hivatkozni az iskolai (elsősorban középiskolai) anyakönyvek, ill. az iskolai értesítők különleges forrásértékére. Legjobb tudomásom szerint még soha nem tétetett konkrét vizsgálat tárgyává az iskolák egyes évfolyamaiban végbement mobilitás: az a folyamat, melynek során pl. egy tízéves gyerekekkel induló gimnáziumi első osztály személyi összetétele 8 év során átalakult. Hányan, milyen társadalmi rétegből származó tanulók mentek végig a középiskolai 8 osztályon, mikor és milyen társadalmi kategóriákból származó gyermekek estek ki, és kik léptek helyükbe? Olyan kérdések ezek, melyek a társadalom főleg középső ill. feltörekvő rétegeinek és feltörekvésük mechanizmusának: akadályainak vagy segítőinek megismeréséhez rendkívül fontos információkat adhatnak. Befejezésül egy másik sajátos forrástípusra kell felhívni a figyelmet. A társadalom ízlésének, érdeklődésének szempontjából nagy tanulságokat ígérnek az olyan kutatások, mint pl. egy-egy város meghatározott időszakasza kulturális életének rekonstruálása. Mit játszott, milyen darabokat és hányszor a színház? Mi volt meghatározott időszakaszban a városi mozik műsorán, mik voltak a műkedvelő előadások programjai, mik voltak a városban vendégszereplő zeneművészek, képzőművészek kiállításainak, előadóestjeinek műsorai és milyen siker kísérte őket? A források ehhez a helyi sajtó hirdetési rovatai és nem utolsósorban a plakátok vagy a kinyomtatott programok: ezek a polgármester, illetve a városi tanács levéltári fondjaiban találhatók, lévén engedélyezésük e szervek (és községi viszonylatban a főszolgabíró) hatáskörébe tartozó ügykör. III. A fentiekben a dualizmus korának városi társadalmát megismerni akaró kutatások néhány jellegzetes, ám eddig kevésbé használt forrására és ezek értelmezésének, megközelítésének néhány szem-