Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Csak így válik ui. lehetségessé, hogy (természetesen a forrás jellegéből és természetéből adódó korlátok között) a társadalom mozgását immár saját igényeink szerint összeállított kategóriákban tanulmányozzuk." Ami a várost -mint most e vizsgálatok elsődleges színhelyétilleti: a következőkben fogalmának abból a meghatározásából kívánunk kiindulni, mely a városban elsősorban bizonyos központi funkciók székhelyét látja: olyan funkciókét, melyek viszonylag nagy kiterjedésű területen csak a városban fordulnak elő, legyen szó itt közlekedési központról, közigazgatási, vagy akár kulturális, kereskedelmi, ipari -funkciókról. Ezek közvetlen érvényesülésükön tűlmenőleg a város infrastruktúrájának egészét is döntően befolyásolják. II. Az így értelmezett városi keretekben és lehetőségig az egyénig lemenő információkat nyújtani képes forrásokat keresve most már csak néhány, az előadások által egyelőre nem érintett lehetséges sajátos városi forrástípusnak kutatására kívánom felhívni a figyelmet. A városi társadalom kutatásának szempontjából rendkívül jelentőségük van a telekkönyveknek és a kataszteri iratoknak

. Elemzésük során egyrészt képet kaphatunk a városi ingatlanbjrtoklás változásairól, mégpedig nemcsak abból a szempontból, hogy az ingatlanok kiknek a kezén mennek át, hanem abból a szempontból is, hogy a tulajdonváltozások mögött miféle indokok állnak. Ezt kiderítendő különösen az ún. telekkönyvi okmánytárak bírnak jelentőséggel, melyekből az adásvételi szerződéseken keresztül igen plasztikus képet nyerhetünk az ingatlanbirtoklás társadalmi-gazdasági alapjaiban bekövetkezett változásokról és azok típusairól. Az ilyen kutatásokat már jó eredménnyel lehet elvégezni a város bizonyos, a központi funkciók szempontjából különösen kiemelt (főtér), vagy sajátos profilú (iparnegyed), vagy éppenséggel elhanyagolt területeiből vett egy-egy jellegzetes minta (háztömb vagy háztömb csoport) elemzésén keresztül. Ugyancsak jellegzetes és elsősorban a városban tanulságos eredményeket kínáló forrásként kell megemlíteni az ipartestületeknél