Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

és szükségesek. Nyilvánvaló ugyanis, hegy pl. egy város munkásságában két népszámlálás tíz éve között lezajlott társadalmi mozgásnak csak egy részét érzékelteti a létszám megnövekedése, vagy akár a szakképzettség vagy beosztás szerinti megoszlás változása; a másik részt (többek között) az olyan kérdések megválaszolása teszi megragadhatóvá, mint hogy a többlet bevándorlásból (és területileg milyen körből), vagy a helyi népesség átrétegződéséből, ill. utóbbin belül (ám akár a bevándorlókra kitekintve is) egy már stabilizálódott munkásállomány, mint szilárd mag körül csoportosulva állt-e elő. Ugyanígy a társadalmi mozgásnak csak egyik összetevőjét ragadjuk meg egy táj 100 holdon felüli birtokosainak számszerinti változását bemutatva; a mozgás másik összetevőjét a birtokosok társadalmi hovatartozásának változása jelenti: esetünkben régi (s ezen belül emelkedő vagy hanyatló - és mikor miért?) úri birtokosról, gazdagodó parasztról, vagy felhalmozását birtokba fektető tőkés polgárról van-e szó. Ha véleményünk szerint a kutatás jelenlegi szakaszában immár -legalább egyes esetekben- az ilyen típusú, így megközelített társadalmi mozgásvizsgálatoknak kell előtérbe lépniök (emellett nyilvánvaló lévén egyrészt, hogy a rendelkezésre álló, feldolgozott statisztikai anyag ilyen szempontból már többé-kevésbé ki van merítve, másrészt, hogy a társadalmi mozgás mélyebb tartalmi vonatkozásai ugyancsak számszerűségekben kell, hogy kifejeztessenek - márcsak azért is, hogy a mozgásnak elsősorban mennyiségi ábrázolásával összhangba legyenek hozhatók-), ezek sikerének nyilvánvaló előfeltétele a. / megfelelő forrásanyag feltalálása, mely részint valóban jelentős kérdésekre, részint megbízható módon képes választ adni; b. / e forrásanyag megszólaltatására megfelelő módszer kidolgozása . A fentiekből azonban végül is az is nyilvánvaló, hogy szempontúkból megfelelőnek általában az olyan forrásanyagot kell tekinteni, mely a társadalmat ugyanolyan szinten veszi számba, mint az eddig használt statisztikai feldolgozások alapanyaga. Ez pedig az egyén szintje lévén (akár személyről, akár tárgyról van szó), nyilvánvaló, hogy megfelelő forrásért elsősorban a társadalmat egyénenként számbavevő forrásokig kell visszamennünk.