Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Vörös Károly: AZ 1848-1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FÖB8 FORRÁSAIRÓL Előadásom címe a kibocsájtott program szerint: Az 1848-1918 közötti városi társadalom kutatásának főbb forrásai. Valóban nagy, források és témák széles körét maga alá rendelő cím ez. I. Ahogy azonban végigtekintem a konferencia programját, azt kell -és örömmel- látnom, hogy az előadások nagyrésze éppenséggel ugyanebben a témakörben mozog, annak kérdéseire ad választ, csakhogy egyenként, egy-egy lehetséges forrásfajtára híva fel a figyelmet, vizsgálva meg annak értékét, éppen ezért a bevezetőmnél és összefoglalómnál sokkal konkrétabb módon. A magam bevezetésének és a referensek előadásainak kölcsönös fedését lehetőségig elkerülendő, legyen szabad előadásom tematikáját kissé bővíteni, - ennek során mintegy bevezetésként a főtémához szorosan kapcsolódó két kérdésre térve ki. Ezek közül az egyik általában a sajátlag társadalomtörténeti problémák ábrázolhatásához szükségesnek látszó megközelítés egy lehetséges (és itt kivált szükséges) módjáról szól, - a másik ezen belül, egyes immár sajátlag városi problémák behatárolhatóságához, a város fogalmát igyekszik meghatározni. Ami a megközelítési módszert illeti, annak egész problematikáját döntően azok a lehetőségek alakították ki, melyeket a polgári magyar állam statisztikai szolgálata által tervezett, végrehajtott majd közzétett és feldolgozott évtizedenkénti népszámlálások és más, ugyancsak döntően statisztikai források határoztak meg. A dualista korszak társadalomtörténetének fővonalai ezt a statisztikai anyagot alapvetően felhasználva váltak viszonylag rövid idő alatt felvázolhatókká. Ám - hogy egy több mint egy évtizede erről a kérdésről írott cikkemet idézzem: "a mélyebb, és e fővonalakat nemcsak bizonyí-