Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

Vári András Megkérdezi a levéltáros kollégákat, hogy milyen források állnak rendelkezésre a házaló kereskedelemmel kapcsolatban, mert erről eddig nem esett szó. Véleménye szerint a házaló kereskedők nemcsak a postautakat vették igénybe, mivel vagy gyalog vagy málhás állatokkal mentek. A házaló zsidó kereskedelem üzemi formáiról (mivel házalt, mennyiért árusított, adott-e hitelt stb.) nem sokat tudunk. Valamiféle gazdasági modellt kellene a források segítségével alkotni arról, hogyan kalkulált a zsidó kereskedő. Véleménye szerint a biztonságra törekvést és a haszon maximalizálását nem állítatták szembe soha. A kérdése a következő: a panaszokon, úriszéki pereken kívül milyen egyéb forrásokat lehet felhasználni a házaló kereskedelem kutatásához. Végül megemlíti a Germanica Judaica zsidó hitközségek iratait feldolgozó vállalkozását (pl. milyen volt a belső szerkezete ezeknek a hitközségeknek). Kérdése: foglalkozik-e valaki nálunk a zsidó hitközségek megmaradt iratanyagának ilyen jellegű feldolgozásával? Orosz István A görög és zsidó kereskedőkről kialakult vitához ad néhány szempontot, remélve, hogy ezzel is árnyaltabbá válik a probléma megközelítése. A váltás, a görögök visszaszorulásának időszaka a XVIII. sz. utolsó harmada. A XVIII. sz. első fele még kétségkívül a görög kereskedők uralmának az időszaka. Az általa kutatott területen ezt a váltást az egyik faluban így fogalmazták meg: hoztunk zsidót görögnek. A görög itt kereskedőt jelent. Egyetértve a Szili Ferenc által elmondottakkal, hozzáteszi még, hogy a váltásnál figyelembe kell venni azt, hogy a görögök jelentős része nem települt meg Magyarországon és nem kívánt a Monarchia állampolgára lenni, hanem megmaradt török alattvalónak. Ezért úgy tekintették őket, mint idegen államhatalom ügynökeit. Másik lényeges szempont, amely a görögök visszaszorulásában szerepet játszott, vallási jellegű volt. Az államhatalom erősen szorgalmazta az ortodox görögkeletiek egyesültté válását, unióját. A románok esetében sikerrel járt, de a görögök nem mutattak erre komolyabb hajlandóságot. Miért voltak kedvesebbek a nem keresztény zsidók, mint a mégis csak keresztény felekezethez tartozó görögök? - Merül fel a kérdés. Ez is egy vizsgálandó probléma. Az azonban tény, hogy a zsidók sokkal rokonszenvesebbek voltak az államhatalom számára, mint a nem egyesült vallású görögök. Figyelembe kell venni azt is, hogy a század utolsó harmadában, Lengyelország felosztása után Galícia jelentős területei Ausztria - Magyarország határain belül kerültek, így a galíciai házaló zsidók már nem voltak idegen alattvalók. Nem szabad megfeledkezni a kereskedelem nagy funkcióváltásáról sem. A házaló zsidó kereskedők honosították meg azt a fajta kereskedelmet, amelyik maga keresi fel a termelőt, a paraszti termelőt is, akinek egyébként magának kellett volna megkeresnie árujával a megfelelő értékesítési lehetőséget. Ez a döntő előnye a házaló kereskedelemnek a korábbi kereskedelmi formákkal szemben. Kövér György A zsidó kereskedelem kérdéséhez szól hozzá. Szekfű Gyula óta többször hihették azt a szakemberek, hogy megtalálták a magyarázatát bizonyos etnikumok kereskedelemből való kiszorulásának ill. oda történő feltörésének. Azonban kár lenne azt hinni, hogy megvan a megoldás. A görög kereskedő - zsidó kereskedő szembeállítása egyfajta bipoláris megközelítés, ame*ly sokmindenre nem ad