Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

magyarázatot. Pesten pl. volt egy harmadik, evangélikus zipszer eredetű kereskedőréteg, amely 1840-től kezdve, főként az 50-60-as években szorult ki a város kereskedelmi életéből. A hozzászóló kutatási tapasztalata az, hogy a magyarországi kapitalizmus megteremtésében szerepet játszó zsidó kereskedők nem azok, akik a reformkorban feltűntek. A reformkori görög evangélikus zipszer és az akkor már karrierjük csúcsán álló zsidó kereskedők eltűntek a történelem süllyesztőjében. Az 1850-60-as években egy egészen más zsidó réteg mobilizálódott (legalábbis a pesti kereskedelem kutatása ezt bizonyítja). Pálmány Déla A magyar gazdaság- és társadalomtörténet egyik legkevésbé ismert területe a kereskedelem és a kereskedőnépesség története. Ennek oka a kedvezőtlen forrásadottság. A kereskedelmet ősidők óta, a legtöbb helyen idegenek végezték. Pl. DK-Ázsiában a kínaiak, Ázsia és Európa jórészén az örmények, Magyarországon a zsidók és a görögöknek nevezett különböző balkáni származású, görögkeleti ortodox vallásúak. A kortársak a hivatásos kereskedők két csoportját különböztették meg: görögöket és zsidókat. Rajtuk kívül még meg kell említeni a marhákkal kereskedő tőzséreket (akik magyarok voltak), valamint a juhokkal, sertésekkel kereskedő délszlávokat és felvidéki szlávokat. Egyetért a Szili Ferenc által elmondottakkal, ugyanakkor rámutat a kézművesek kereskedő tevékenységének jelentőségére. Vári Andrásnak is válaszolva elmondja, hogy a forrásbázist bővíteni lehet a csődperek anyagával, amelyekkel bőségesen rendelkeznek a levéltárak. Orosz István hozzászólásával kapcsolatban megjegyzi: a pozsareváci béke után a "görögök" törvényesen engedélyezett kereskedelmi tevékenységet folytattak olyan termékekkel (törökgyolcs, basadohány, fűszerek, festékek), amelyekre a XVIII. sz. embere igényt tartott. Mivel a bécsi nagykereskedők is fogalmaztak ilyen fogyasztási cikkeket, a görögök konkurenseikké váltak. A bécsi kereskedők megtalálták a módját, hogyan tegyék őket nem kívánatos személyekké, mégpedig egy konstruált kémváddal. Hűségeskü letételére kötelezték őket, amelyet nagyobb részük meg is tett. Számszerű növekedésüket akadályozta a török birodalomból történő bevándorlásuk megnehezítése. II. József török háborúja után pedig már alig nyílott lehetőség a bevándorlásra. Ugyanebben az időben vált egyre tömegesebbé az oroszországi zsidók Galíciába vándorlása. N.Kiss István Véleménye szerint a görög kereskedők visszaszorulásának oka a következő volt. A török alattvaló görög kereskedők a XVIII. sz. első felében török mértékeket hoztak be Magyarországra. A királyi kancelláriánál több mint 15 megye tiltakozott ez ellen. A kancellária minden esetben'azt válaszolta, hogy foganatosítsanak intézkedéseket a török mértékeket használók ellen (kobozzák el áruikat, vagyonukat). Hasonlóképpen ezen mértékegységeket akarták érvényesíteni a Magyarországon császári zászló alatt szolgáló szerb granicsárok; az ennek következtében kirobbant konfliktusokról Országos Levéltárbeli források adnak hírt. A zsidók gazdasági megerősödéséhez a kamarai levéltárak anyagából hoz példát. A XVIII. sz. 2. felében a kamarai birtokok egy részének összes kereskedelmi jogát zsidó bérlőknek adták át, ami nagymértékben hozzájárult a zsidó tőke erősödéséhez.