Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

A hármas tagozódása kereskedelem alsó fokán a vásárlók tömegét a falvak szegényebb elemei, illetőleg a paediumokban lakók alkották. Az adás-vételt itt egyre inkább a zsidó házaló kereskedők bonyolították le. A XVIII. század közepéig országosan és nyílván e régióban is, a kereskedelemben a főszerepet a görög és a rác kereskedők játszották, azonban fokozatosan kiszorulnak és helyükbe a zsidó kereskedők lépnek. A váltás nemcsak a zsidóság egyre növekvő számszerű fölénye miatt következhetett be, hanem főképpen a kor igényeihez és lehetőségeihez jobban alkalmazkodó szemléletük miatt. Ugyanis a zsidósággal szemben alkalmazott permanens diszkrimináció -korántsem egyedülállóan magyarországi jelenség-, amely kétségkívül mérhetetlen emberi szenvedés és megaláztatás forrása volt, objektíve hosszabb távon olyan folyamatot indított el, -amely végül a zsidók számára előnnyé is változott. Amíg a görög és a hazai kereskedők földeket, szőlőket és általában ingatlant vásároltak, amelyek egyúttal a meggazdagodás státuszszimbólumai voltak, addig a zsidóságot mindezektől rendeletileg eltiltották ("nemesi jószágokat, sem árendába, sem zálogba nem bírhatnak"

1

), így eleve csak olyan tevékenységet folytathattak, amelyeket a törvények lehetővé tettek. Ezért kényszerültek kezdetben a kereskedelem alsó lépcsőfokára, amely számukra a megélhetést, a későbbiekben pedig a társadalmi érvényesülést tette lehetővé. Mivel a tőke mobilizálása, majd felhalmozódása elválaszthatatlan tőlük, gazdasági és kulturális felemelkedésük, történetileg viszonylag rövid idő alatt végbement. A hármas tagozódású kereskedelem kibontakozását és a közöttük lévő kölcsönhatásokat a továbbiakban részletesen ismertetjük. Első lépésként a megye út- és közlekedési viszonyait vizsgáltuk meg, kiindulópontként a XVIII. sz.-i útviszonyokat rekonstruáltuk, majd a XIX. század első évtizedétől végbemenő korszerűsí2 téseket mutattuk be. A közlekedés és a szállítás elválaszthatatlan a közbiztonságtól, ezért e tekintetben is végeztünk vizsgálódásokat. Majd a megyék együttműködését, a drávai víziút, az útépítés technológiáját és végezetül a reformkori utakat vázoltuk fel. A levéltári források mellett felhasználtuk a helytörténeti munkákat, valamint a regionális vizsgálatokat végző tanulmányokat is.

5