Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

dásné, aki 33 Tilosba tévedt marháját váltaná ki l-l máriáson, de nem kaphatja meg azonnal, mert három gazda 16 darab külön legeltetett, Tilosba tévedt ökre után nem volt hajlandó fizetni a gilvánfai elöljáróságnak."'"

7 Itt van azután egy modern értelemben is dolgozó nő, Vint Éva, a sellyei téglásmester alkalmazottja, akit a vajszlói téglavetésen otthagyott férfi munkatársa, s most azon kesereg, hogy a mestertől a munka végeztével 10 garast fog csak kapni minden ezer tégla után, az uradalom pedig mindössze heti egy forintot folyósít számára és nagyon "vonyódva" kenyeret.

1

^ Kövesse őket egy újabb dolgozó asszony, "Istenben boldogult Theodorovits Pál úr" özvegye, aki férje halála után is a boltban marad az uradalom engedelmével, hogy a precíz leltár szerint csipkét, rézkupakos cserép pipát, dohányt, cérnát, bicskát, tükröt, puskaport és más egyebet áruljon a vajszlóiaknak. A bolt feletti egyszobás lakásában szerény puhafa bútorok, konyhájában olcsó eszközök, kamrájában is csak 3 akó szilvórium az egyetlen nagyobb (90 Ft) érték.

19 Egy újabb forrás tükrében a sámodi Hosszufalusi Julianna joviális képét látom, aki 10 esztendőn keresztül volt Fülöp János "obschidos katona" hűséges élettársa, s az asztalos szakmát tanult Fülöp az ő ezüstgombjai árán vette meg a műhelyéhez szükséges első szerszámokat. Az élettárs meghalt, vagyonát 150 forintra becsülték. Az asszony ugyan jog szerint nem örökölhetett volna, de azt megtehette, hogy az úriszéktől kéri a gombok árának "és tiz esztendeig való bérének" megtérítését. Az úriszék pedig -ilyen is előfordul a patriarchális társadalomban- "... a gyors és szives" asszonynak szolgálata után évi 15 forintot ítélt meg, 20 s így övé lett a teljes örökség. A fény után jöjjön az árnyék, a sikeres életek után lássuk Simon Zsuzsát, "... a testi alkatára nézve nyomorult árva leányt", aki "ellankadott nyomorúságában" úgy rendelkezik, hogy minden "maradandó ágyi- és viselő ruhája", meg az Árvák Kasszájában lévő 170 forintja nővére férjéé legyen, s az gondoskodjék a továbbiakban eltartásáról és tisztességes eltakarításáról, de a refori 21 matus eklézsiának is juttasson 25 forintot. Az övénél is nehezebb a sorsa a hídvégi nyomorék Marton Zsuzsának, aki magát és beteg édesanyját fonásból, varrásból, koldu-