Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

tonaszökevényektől, betyároktól és más gyanús elemektől való megtisztításának szükségességéről, meg egy goromba hajdú házának felgyújtásáról szólnak.^ Köztudott, hogy a bírói ládák és a falusi jegyzőségek iratai a történelem, vagy az emberi hanyagság okán jóvátehetetlenül szétszóródtak, elpusztultak^ s szinte csak az maradt meg belőlük, amit az uradalmakhoz, vagy a magasabb közigazgatási szervekhez küldtek. Ezek az "elküldött" iratok Vajszló és környéke esetén is olyan bőségben találhatók az úriszéki anyagban,•hogy a bírákról és esküdtjeikről bennünk élő, nagyon is sematikus kép kiegészítésére, önálló tanulmány készítésére irritálják a kutatót. Arra a cseppet sem könnyű kérdésre például, hogy in praxi, hogy történt a községi választott szervek jelölése, vajszlói forrásaink birtokában azt mondhatjuk, hogy a presbiterek: "... a népnek eleji által delegáltattak... tizenketten". A bíró személyét (és a közösség egészét) illető ügyekben a tiszttartó a nép "elejinek" meghallgatása után döntött. Akad olyan eset is, amikor ezek az előkelők szembefordultak a tiszttartóval és a vonatkozó megyei akta az iktatókönyvben "Vaiszloienses Primores 9 contra provisorem" cím alatt szerepel. Bartal Antal a primőr szót a székely előkelők jelzésére tartja fenn, de az illetékes siklósi szolgabíró sürgősen közli, hogy az ormánsági primoroknak nincs semmiféle mentességük.

1

^

1 Olyan kiváltság nélküli gazdag polgárok ezek, akik a háttérből formálják a helyi politikát, de a közösség szolgálatával járó sok bajlódást nem vállalják. Velük szemben a bírák, esküdtek, vagy az egyházi vezetők telekkel rendelkező teljes jogú polgárok ugyan, de nem találtam közöttük fél telkesnél gazdagabbat. Az uradalom és a közösség között álló bíró élete csöppet sem könnyű, ezért sokan vannak, akik megválasztás esetén nem akarják vállalni a bíróságot. 1816-ban pl. vasraveréssel fenyegeti a jelöltet a tiszttartó, ha a választás után azonnal meg nem jelenne eskütételre,

11 de még 1839-ből is arról értesülünk, hogy besencei Futó József a gazdaságára hivatkozva mentesítést kér a bírói tiszt elöl.

12 Olyan esetekkel is találkozhatunk azonban, amikor valamelyik polgár a paraszti sorból való kitörés eszközének használja a