Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

Kiss Z.Géza: ÚRISZÉKI IRATOK ÉS TÁRSADALOM Az úriszékről, mint forrásképző, iratkibocsátó helyről minden információm mástól származik. Szabó Istvántól tanultam ennek a jellegzetes magyar intézménynek a történetét, Degré Alajostól jogtörténeti, Kállay Istvántól birtokigazgatási vonatkozásait. Engem, mint kutatót azonban nem az intézmény története, vagy különböző funkciója érdekelt igazán, hanem az úriszéki iratok lapjairól rám tekintő ember, meg a kortársak által felsorakoztatott és a legilletékesebbek által bizonyított tények sokasága és sokarcúsága. Le kell azonban már a bevezetőben szögeznem, hogy ezekkel az iratokkal a kutatást nem kezdeni, hanem kiegészíteni szokták. Bármennyire is vonzó legyen a megismerhető részletek világa, az első mindenkor Kronosz és a változás törvényeinek szolgálata, az úrbéres népességre koncentráló állami- és uradalmi összeírások, dézsmajegyzékek feldolgozása, a népesedés és jellemzőinek (fogyó, növekvő vagy stagnáló állapotának, rétegzettségének stb.) kimutatása, a lélekszám és jövedelemforrások (föld, ház, jószág stb.) rendszerint szükséges egymásra vetítése, tehát a kutatás szilárd alapjának biztosítása. Ezután jöhetnek az úriszéki iratok adatai, a mikrovilág pontosan megragadható eseményei és emberei, hogy színezzenek, pontosítsanak, vagy éppen .a túlságosan messzire ívelt absztrakciókat a valóság talajára visszahozzanak. Ennek a munkának az elvégzése elegendő volt az ormánsági társadalom 1767-1849 közötti viszonyait összegző kandidátusi disszertációm elkészítéséhez, illetve ahhoz, hogy a korábban mozdulatlannak, öröktől létezőnek képzelt Ormánság-kép helyére, az 1767-1867 közötti időben változó Ormánság képét állíthassam. Ennek a kéziratnak a kronológiája nem a bővítés szándéka miatt jutott el 1867-ig, hanem egyszerűen azért, mert kutatás közben beigazolódott (bár ekkor még nem mindenkinek tetszett), hogy 1687, 1790, 1848 politikatörténetünk fontos terminusai ugyan, de a kutatás nyomán feltárulkozó objektív folyamatok tőlük független időben (korábban) keletkeznek és későbben fejeződnek be.