Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

5./ Mennyiben hasznos demográfiai forrás a dézsmajegyzék? Megadja valamennyi a gabona, bor, méz és juh termelésre vonatkozó és egyeztethető család-listát. Megállapítható a dézsmák alapján a fluktuáció

, vagyis a helybeliek és az idegen-birtokosok aránya. A dézsmajegyzék a családra

, mint termelési üzemegységre vonatkozik és a családfőt, esetleg az özvegy-családfőt nevezi meg. Hét 2 vármegye átlagában az egy km -re eső családszám eléggé változó. a többi 4 megyében 2,97 család 2,29 " 1,45 " 1,18 " összesen 3 bázis megyében 1550-ben 1,39 család 1,20 család 1570-ben 1,58 " 1,44 " 1585-ben 1,16 " 0,94 " 1600-ban 1,03 " 0,94 " A "többi" megye csoportjában, ahová az inkább síkvidéki gabona és bor monokultúrás járások tartoztak, a familiaszám kétszer akkora volt a XVI. század derekán és még a 15 éves háborúban is magasabb volt, mint a sík és hegyvidéki regiókat egyaránt felölelő s így az átlagot megtestesítő "bázis megyékben". A reális népsűrűség meghatározásához éppen ezért csak a bázis megyék átlagos adatait vehetjük alapul.^ Külön probléma a dézsmálisták illetve az urbáriumok kimutatási jegyzékeinek egybevetése

. Az 1570-es években a tokaji uradalom hat helységének elemzése a következő átlagot adja. A 780 gazdaság megoszlása: 30 % mint csak úrbéres, 40 % úrbéres és dézsmás parasztként, míg valamivel több mint 30 % csak dézsmafizető parasztként szerepelt.

0 Egyedül az úrbéres vagy tizedjegyzekékből nem lehet biztonságosan az össznépességre következtetni; csak dézsmajegyzékek alapján a paraszti népesség 75-80 %-ával számolhatunk, ami az össznépesség 65-70 %-át tette ki, de csupán a XVI. században. A fluktuáció lényegében a dézsmaköteles termelők tömeges és gyorsütemű kicserélődése. A folyamat csaknem mindenütt megfigyelhető, eltérései szélsőségesek. Falun és mezővároson egyaránt a kezdő év népességének csak 40-42 %-a maradt a következő évtized során. A hiányzó kb. 60 %-ot részben a természetes halandóság, részben a fluktuáció okozta. A határban újonnan birtokot szerzettek folyamatos beáramlása pótolta ezt a hiányt, ezért a lakosság létszáma a megvizsgált 10 évben lényegében, a fluktuáció ellené-