Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

re sem változott. Az idegenből származó új birtokosok elsősorban szőlőmívelők. Extraneusoknak nevezték őket s fluktuációjuk lényegesen különbözött a helybeli jobbágyokétól. Ugyanis az extraneusoknak sokkal erősebb volt a fluktuációja, mint a helybeli parasztoknak. A kezdő év népességéből közülük 10 év múltán csak 20-25 \ maradt a helyén.

10 Eszerint a fluktuáció tendenciája ugyanazokban a helységekben kb. kétszer olyan erős az extraneus birtokosoknál, mint a helybelieknél. Másik nagy történeti demográfiai forrásunk a még kiadatlan Rákóczi-féle 1707. évi dicalis conscriptio.

11 Ez a tetemes for2 ráscsoport, mint általános jövedelemösszeirás 97 ezer km -re terjedt ki. Ez a felvétel kivételt, korábbi mentességeket nem ismerve, háztartásonként haladva minden 16 évesnél idősebb személy bármiféle jövedelmét és hasznát számba vette. Egyedüli módon a magyar történelemben, az összeírás a nemességre is kiterjedt! A gazdasági élet egészét átfogó felvétel konkrét adatokat közöl a népesség számát, sűrűségét és megoszlását illetően. A Rákóczi-féle conscriptio a lakosság minden rétegére kiterjedt. Eszerint a részben mentes nemeseket, papokat és tanítókat valamint az ugyancsak mentes önkéntes katonákat és a nincstelen szegényeket is összeírták. A 16 évnél idősebbek számát konkrétan megadták, így a kutatónak csak a 16 év alatti gyermekek számát 12 kell pótolni. Tíz megyében és kerületben, illetve 9 városban és oppidumban 2 vizsgáltuk a népesség családszerkezetét. Eszerint a km -enkénti népesség átlaga falun 1,96, városon 6,08 famíliát tett ki. Üssze2 ? sitve 15.197 km-en 30.876 család, átlagosan egy km-en 2,03 família élt. A szilárdan kézben tartott kuruc állam területén -97 2 ezer km - kb. egy millió ember lakott! Az Erdély és Horvátország 2 nélküli, akkori magyar királyság 190 ezer km -nyi területén kb. 1,7-1,8 millió lélek élt a 18. század elején.

13 2 Az ún. dica-terület, vagyis a kuruc államterület (97 ezer km ) 2 és a töröktől felszabadult terület (93 ezer km ) között jelentős népsúrúségi különbség mutatkozik. A néhány évvel későbbi 1715. évi összeírás szerint a volt kuruc területen 81,5 ezer, míg a déli részen csak 57 ezer háztartást írtak össze.

14 Ez azt jelenti, hogy már 1707-ben is a királyi Magyarország északi felében élt a