Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

szefoglaló adatok, átlagok nyerése. Az 1550 körüli metszet szerint, öt megyében, 18 ezer km -en 26 ezer család 312 ezer mázsa gabonát és 85 ezer hl bort termelt.

3 Ez átlagosan familiánként 12 q búzát és 3,3 hl bort jelentett. 2,1 A parasztság differenciálódása a terméseredmények alapján, tehát a vagyoni helyzet szerint. A kategorizálás alapja: 10, 25, 50 vagy annál több kalangya gabona illetve 2,5, 5,0, 10 vagy annál több hektoliter bor. Meghatározható az önellátás mértéke és az árutermelés; árutermelő a középparasztság egy része és a 104 -15 %-nyi gazdagparasztság. 3. / Az ún. föld- vagy termés nélküli réteg, amely nem azonos a napszámban dolgozók nagyobb csoportjával. A valóban föld nélküli réteg a szőlő-monokulturás vidékeken általában magasabb.

5 Pl. Borsod vm. 1576-ban 5 % föld nélküli Bihar vm. 1600-ban 6 % " Bereg vm. 1585-ben 11,5% " Bereg vm. 1600-ban 22,6 % " Bereg vm. adatai a síkvidéki részre vonatkoznak, ahol viszonylag túlsúlyban voltak a szőlőhegyek. 4. / Megállapítható a mezóvárosok gazdasági-szociális struktúrájának kialakulása a XVI. század második felében. Példa két megyében a népesség és a termelés abszolút koncentrálódásának arányára.

6 Heves vármegye 11 oppidumában található (1576): a népesség 47,8 %-a a szántóterület 33,6 %-a a szőlőterület 89,1 %-a a gazdagparasztság 67,1 %-a Bihar vármegye 8 oppidumában található (1599): a népesség 53,5 %-a a szántóterület 40,2 %-a a szőlőterület 64,3 %-a a gazdagparasztság 67 %-a Gazdagparaszti tömörülést a mezővárosokban nemcsak a bor monokultúra hívhatott életre, hanem az állattenyésztés és kereskedelmi okok is; 1560-ban Kálmáncsehi oppidum (Somogy vm.) pl. a marhakereskedők tömörülésének központja volt.