Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

korán észre, nem tudjuk áthidalni az időbeli lemaradást ezen a téren sem a -korábban már példaképpen idézett- svéd vagy osztrák társadalommal szemben. Az adott helyzetben realistaként közelítve a vázolt problémahalmazhoz csak egy megoldást látok: az érdeklődő kutatók szervezett önművelését, az ismeretek rendszeres cseréjét, az eredmények esetenként didaktikus kifejtését és kritikus értékelését. Jelen előadásommal tulajdonképpen szintén ilyesfajta célt tűztem ki magam elé: ismertetni kívánom a főbb forrásokat, a vizsgálandó jelenségeket a kutatási problémákat. Bár a hatvanas évek legelején közel féltucat olyan írás jelent meg, mely a történeti demográfia tárgyát, módszerét, forrásait, történeti kialakulását tárgyalta, szerzőik egyike sem volt történész s a legtöbbjük, ha egyáltalán végzett levéltári kutatást, azt az összeírásjegyzék átlapozásával kezdte és végezte, így sajnos a téma még mindig aktuális. Előadásom során időben elsősorban a XVII. század végétől az 1870-es évekig terjedő időszakra, területileg pedig a szűkebb értelemben vett Magyarországra koncentrálok. Erdélyre illetve a Határőrvidékre, melyeknek az adott időszakban igazgatási rendszere -s ennek következtében részben történeti demográfiai forrásai is- eltérőek, saját kutatások hiányában nem térek ki, a hivatalos magyar állami statisztika időszakára pedig csak nagy vonalakban, vázlatosan fogok utalni. Mondanivalómat két részben kívánom kifejteni: 1./ rövid forrásimertetés (vagy inkább forrásfelsorolás), 2.1 a demográfiai jelenségek történeti vizsgálatának forráskritikai buktatói. Előadásom során terjedelmi okokból mellőzni fogom a demográfia történeti elemzésekben alkalmazható módszertani fegyverzetére való utalásokat - ezek leírása a vonatkozó kézikönyvekben általában megtalálható."'' Magukra a forrásokra nem térek ki részletesen - részben az idő hiányzik hozzá, részben megteszik ezt a korreferensek (illetve megtették a más szekciókba időkímélés céljából beépített "titkos" korreferensek az 1009. évi vízivárosi nem-nemesek összeírásával, az ortodox zsidó anyakönyvezéssel, a szezonális munkavándorlással, valamint a demográfiai célokra felhasználható plébániai, és úrbéri forrásanyagokkal kapcsolatban).