Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

Az országos társadalomtörténeti jellegű összefoglaló munkák után és mellett szükségszerűen meg fog nőni a regionális társadalomtörténeti kutatások fontossága, mert enélkül nem mélyíthető el a történeti és szociológiai tudás, és kevésbé lesz hiteles a mindennapok történetírása. III. Ismét a kutatásunkról: álom és valóság... Azt már a kezdetekben láthattuk, hogy a községsoros földstatisztikai adatgyűjtésekben közzétett adatokkal szemben sok előnye van az ilyesfajta föltáró munkának, mert lényegesen "finomabb" birtokstruktúra vázolható föl, és még fontosabb talán az, hogy a község-közösség háztartásokra, törzscsaládokra, egyénekre bontható föl. Hogy ezt nagy biztonsággal megtehessük, három-négy generációra visszamenően össze kellett gyűjteni a rokonsági fokokat nagy valószínűséggel jelölő családi-, és ragadványneveket, valamint a családfákat. Ahhoz, hogy a kiinduló állapotot rekonstruálni tudjuk, és ami ennél is fontosabb, a földtulajdoni viszonyokat, valamint a családi-rokonsági rendszereket össze tudjuk építeni, ez elkerülhetetlen volt. A mi kiinduló állapotunk nagy biztonsággal rekonstruálható, mert a tárgyalt szállás-falu rendszer 1897-től szerveződik önálló tulajdonú községgé. Ha a korábbi helyzetre is kíváncsiak vagyunk, akkor át kell vizsgálnunk Kalocsa városának 1853-ra, 1867re, és 1869-re datált földkönyveit is. A kataszteri iratanyagok földolgozása kétségtelenül hatalmas munkát igényel, különösen akkor -mint a mi esetünkben is-, ha egy 18 ezer holdas községben akarjuk ezt elvégezni. Ezért célszerű kétféle vizsgálati szempontot és módszert elkülöníteni. Az egyik szerint a meglévő adatállományt úgy kell elrendezni, hogy lehetővé váljék egy átfogó, számítógépes statisztikai értékelés; a másik módszerünk az volt, hogy kiválasztottunk 30 törzscsaládot ill. azok rokonsági ágait és minél pontosabban igyekeztünk ezek helyét kijelölni a községben. Ez egyfajta történeti-szociológiai mintavétel, s ha jó, akkor reprezentatív is. Nem statisztikai értelemben persze, hanem történeti-demográfiai szempontok szerint. Mivel alapvetően úgy gondoljuk, hogy a falu múltját társadalmi jelenségként a benne élő emberek miatt érdemes kutatni.