Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

5. / A kataszteri birtokív, ill. ennek összesítője: az egy birtokos által a községben bírt valamennyi földdarabot tartalmazza, számsorrendben. Az íveket sorszámmal látták el s ezek mutatója a birtokív összesítő. 6. / A mintaterek jegyzéke: a községben előforduló művelési ágak egyes minőség-osztályainak viszonyítási alapjául kijelölt területek adatait tartalmazza (Német L. 1970.). Az iratok nagyon gyakran nem hiánytalanul, hanem csak töredékesen kerültek be a levéltárakba. Helyhiány, vagy a tudományostól eltérő hivatalnoki szemlélet miatt a földhivatalok csak a számukra fontos anyagokat őrizték meg, így fontos iratanyagok hányódnak valahol, vagy vesztek el végleg a társadalomkutatás számára. A kataszteri iratokat feldolgozó munkák eddig elsősoran a birtokrészleti jegyzőkönyvek adatainak hasznosítását végezték el. Utalhatunk itt Szabad Györgyre és tanítványai, Bali János és Fegyó János munkáira. Az említett szerzők az iratanyag módszertani és feldolgozási kérdéseit már pontosan megfogalmazták, a társadalomtörténeti hasznosítás lehetőségeit nem. Szabó István tanítványa, Orosz István több munkájában már itt is tovább jutott. Fontos forráskritikai kérdéseket tisztázott és konkrét társadalomtörténeti problémákra is választ keresett. Mi történt a századforduló tájékán a középparasztsággal? Hogyan hat a kapitalizmus, a terjedő áru-, és pénzviszonyok differenciáló ereje a paraszti társadalmakra? (Orosz I, 1963, 1965.) E munkák segítségével próbáljuk rendezni az említett források felhasználásának, hasznosításának tartalmi problémáit. A kataszteri anyag minden esetben két alapvetően fontos adatot tartalmaz: az adott földdarab nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét. A földnagyság pontosságával szemben nem lehetnek kétségeink, hiszen a fölmérés pontos mérnöki munka alapján készült, és ha a tulajdonos nem értett egyet a nagyság meghatározással, akkor felszólalhatott, és újabb mérést is kérhetett. A kataszteri tiszta jövedelem becslésével, számításával már jóval több és megalapozottabb kétség merülhet fel. Az olyan kutatásoknál, mint amilyen a miénk, amikor is egyetlen község birtokviszonyait vizsgáljuk, ezeket a becsléséket, számításokat jó viszonyszámoknak lehet tekinteni és érdemes a bennük lévő információkat feldolgozni (Varga I. 1965.). '