Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

• • 'Í Az áttekintésből látszik, hogy az egyházi levéltárakban őrzött iratanyag sok vonatkozásban segítheti a társadalomtörténeti kutatásokat. A rendkívül sokrétű, felekezetenként eltérően csoportosított gyűjtemények kezelése problematikus, és emiatt nehéz lenne egyházi iratok alapján valamely kérdésben országos szintézis összeállítása. Kiemelt jelentősége van azonban mind a központi, mind a plébániai levéltáraknak az egyes községek 18. és főként 19. századi történetének feltárásában. A katolikus, református, evangélikus egyházi iratok nemcsak a legkorábbi időkben, hanem még a 19. század második felében is a legteljesebb dokumentumok a falusi társadalomról. Elemzés alkalmával figyelembe kell venni, hogy a falvak többségében egymás mellett éltek az egyes felekezetek, tehát nem lehet csak az egyik vagy másik irataiból messzemenő következtetéseket levonni. A különböző felekezetek dokumentumainak együttes tanulmányozása azonban nagyon is megéri a fáradságot, hiszen a lakosság vallási megoszlása, az egyes felekezetekhez tartozók gazdasági helyzete, egymáshoz való családi-házassági kapcsolata a 19. század végén is a falusi társadalom életének döntő kérdése volt.