Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

Kiss József-Eke Judit-Farkas Attila: A FOLDKATASZTERI IRATANYAGOK FORRÁSÉRTÉKE, KUTATÁSI-FELDOLGOZÁSI LEHETŐSÉGEI I. A kutatásról Abból indulunk ki, hogy a mai magyar társadalomtörténeti kutatások egyik fontos, ha nem a legfontosabb területe lehetne a falu-, és városkutatás. Hogy mégsem az, annak -itt nem részletezhető- tudománytörténeti okai vannak. Itt csak annyit tudunk vállalni, hogy saját kutatásaink tapasztalatait igyekezünk minél pontosabban megfogalmazni, és közreadni. 1984-től folytatunk egy regionális társadalomtörténeti kutatást Kalocsa és vidéke hat falujában. Az általunk vizsgált hat falu története -Homokmégy, Hillye, Alsómégy, Kiskecskemégy, Mácsa, Halom- a Kalocsa-i Sárköz szállásrendszerének, tehát egy földrajzi, történeti és néprajzi kistájnak a története egyben. Vagy másképpen: a relatív paraszti önállóság 19-20. századi kialakulásának, majd fölszámolódásának regionális története. Úgy látjuk, hogy a földrajzilag, etnikailag jellegzetesen zárt vidék, a "magyar Vendée", a maga tradicionalizmusával a Márkus István által "alföldi útnak" nevezett fejlődési pálya egyik változata. Úgy véljük tehát, hogy a feltárt speciális elemeken túl általánosabb, az egész paraszti fejlődésre érvényes következtetéseket is levonhatunk. A heiyi kutatás kapcsán tehát a társadalomtörténet-írás módszerének majd valamennyi poblémája előtérbe került gyakorlati forrásfeltáró munkáink során. Több éves kutatási tapasztalatainkat úgy összegezhetjük, hogy a hagyományos helytörténeti falu- és parasztságkutatástól eljutottunk egy helyi, regionális társadalomkutatási módszer kidolgozásának igényéig. Az összehasonlító monografikus szemlélet az "új" (társadalom) történetírás egy lehetséges módja, annak egy leágazása lehet. Valójában ma még inkább módszertani lehetőségekről, hiányokról, elvégzendő feladatokról van szó, amelyeknek kidolgozása sajátos, régen esedékes feladata a történeti-, és társadalomtudományoknak. Ha most azt a kutatási folyamatot kell leírnunk, amit bejár-