Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

településhálózatú Pécsi Egyházmegyében 700 működött. A püspökségek ugyan elmenekültek a török elől és magukkal vitték a levéltárakat is, a hódoltsági plébániák iratanyaga viszont elveszett . A török kiűzését követően viszonylag gyorsan megindult az újjászervezés, amit a nagyarányú építkezés is mutat. Mária Terézia uralkodása alatt, 1776/1777-ben a korábbi egyházmegyék területeinek csökkentésével újakat szerveztek. Ekkor jött létre -többek között- a Szombathelyi és a Székesfehérvári Egyházmegye. 1804-ben az egri területét osztották fel, viszont püspökét érseki rangra emelték. 1920 után az új országhatároknak megfelelően egy sor egyházmegye területe kettéoszlott. Új egyházigazgatási határokat azonban nem jelöltek ki, a csonkán maradt részeket helynökök kormányozták. Magyarország területére került a Kassai, Rozsnyói, Szatmári, Nagyváradi Egyházmegyék egy-egy része, melyek még a második világháború után is megőrizték önállóságukat. A Nagyváradi Egyházmegye tisztántúli részét 1952-ben csatolták a Csanádi Egyházmegyéhez, az említett három északi helynökség pedig 1902-ben lett az Egri Főegyházmegye tartozéka. A mai szervezeti felépítés szerint 11 egyházmegye van, melyek főesperességekre és esperességekre oszlanak. Az egyházmegyei hatóságok kezelésében lévő érseki és püspöki levéltárakban összesen 4.491 fm iratanyagot őriznek. Közülük az esztergomi Prímási Levéltár emelkedik ki 1.429 fm iratanyagával. A püspöki (érseki) levéltárak egyházkormányzati és ún. világi gyűjteményekre oszlanak. Bár az egyházkormányzati iratanyag elsődlegesen vallás- és egyháztörténeti jellegű, egyes állagai fontosak társadalomtörténeti szempontból is. Elsőnek az egyházlátogatási jegyzőkönyveket (canonica visitatio-k) kell megemlíteni, melyekből összesen 47,03 fm található meg a püspöki levéltárakban. Legkorábbiak az esztergomi (1559-től) és a váci (1560-tól) jegyzőkönyvek, míg a Győri Püspöki Levéltárban 1641-től, a szombathelyiben, veszprémiben 1690-tól, a többi püspöki levéltárban csak a 18. századtól fordulnak elő (Eger 1746, Kalocsa 1724, Pécs 1721, Székesfehérvár 1778). Az egyházlátogatás már a középkorban a püspöki kormányzat eleme volt, azonban ahogy a püspökök közjogi funkciót kaptak, az irányítási teendőket -így az egyházlátogatást is- sok esetben a