Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
dolgozás során természetesen nem vettük figyelembe. 1. Az összeírtak és a teljes népesség aránya Az egyik és talán legkézenfekvőbb adat, melyet a névjegyzékek összesítése után megállapíthatunk, annak kimutatása, hogy milyen volt az összeírtak és a teljes népesség aránya, azaz az összlakosság hány százaléka került be a névjegyzékekbe. Ennek meghatározása annál is fontosabb, mivel az 1848. évi népképviseleti választási rendszerrel foglalkozó szakirodalom megegyezik ugyan abban, hogy az 1848:V.tc. a korabeli Európában az egyik legliberálisabb választási törvény volt: azok közé tartozott, melyek az összlakosság legnagyobb rétegei számára biztosítottak aktív választójogot, mégsem közölnek pontos adatokat arra vonatkozóan, hogy ez az arány Magyarországon pontosan mennyi volt. Adataink szerint Vas megye azon kilenc választókerületében, melynek választói névjegyzékei rendelkezésünkre álltak, 1848-ban 255.371 személy élt, s ez azt jelentette, hogy a teljes népesség 9.19 %-a felkerült a névjegyzékekre. Ez lényegesen magasabb arány, mint amit Csizmadia Andor említett munkájában -korántsem az egész országra kiterjedő adatgyűjtés alapján- átlagként kimutatott. 6 Természetesen érdemes és érdekes megvizsgálni, hogy az egyes településeken belül milyen volt az összeírt személyek és az összlakosság aránya. Vélhetően több olyan település volt Vasban 1848-ban -bár ezt konzekvensen csak egy választókerületben regisztrálták-, ahol egyetlen személy sem rendelkezett aktív választójoggal. A legalább egy választójogosultat felvonultatni tudó helységek között ez az arány a legalacsonyabb Nagymedvesen (420 főből 1 személy, azaz 0,21 %), a legmagasabb pedig Alsóoszkón (60 főből 31 személy, vagyis 51,67 %) volt. A választókerületeket tekintve a relatíve legtöbb személyt a felsőőriben (11,68 %), a legkevesebbet pedig a szomszédos németújváriban (4,68 %) írták össze. 2. A névjegyzékekben szereplő személyek cenzuskategóriák szerinti megoszlása A fent említett, egy cenzuskategóriára szűkítő, leegyszerűsítő összevonás és a választókerületenkénti összesítés elvégzése után Vas megyére vonatkozóan a következő adatokat kaptuk:
