Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

munkájukat június elején kezdték meg. Június 15-ére minden választókerületben befejeződött az összeírás.^ A tíz választókerület választói névjegyzékéből kilenc ma is megtalálható a Vas Megyei•Levéltárban. Egyedül a szentgotthárdi választókerület névjegyzékét nem sikerült felkutatnunk, még az 1848/49. évi belügyminisztériumi levéltárban sem. Ez az arány -mármint, hogy a tízből kilencet áttanulmányozhattunk és feldolgozhattunk- lehetővé teszi, hogy a rendelkezésünkre állt névjegyzékekből nyert adatok jó közelítéssel az egész megyére vonatkoztathatók legyenek. A névjegyzékek feldolgozását a lehető legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módszerrel végeztük el; először az egyes választókerületekben településenként megállapítottuk, hogy hány főt és milyen jogcímen vettek fel a névjegyzékbe. A településenkénti adatokat ezután választókerületenként összesítettük, majd összegeztük azokat. Vas megye kilenc választókerületében összesen 23.490 választójogosult személyt írtak össze 1848-ban, s közöttük 1.077 olyan személyt találtunk, aki egynél több cenzuskategória előírásainak is megfelelt. Feltűnő azonban, hogy a kilencből három választókerületben csupán egyetlen olyan személyt regisztráltak, aki több jogcímen is választó volt. Nem valószínűsíthető ilyen éles elhatárolódás, inkább arra kell gondolnunk, hogy e három kerületben az összeírás során a többes jogcímmel rendelkező személyek esetében -az egy fő kivételével- megelégedtek az egyik cenzus megjelölésével. Részben e miatt, részben pedig a könnyebb kezelhetőség érdekében, első lépésként a három vagy négy jogcímmel rendelkező személyeknél a" jogcímekből csak kettőt vettünk figyelembe, majd a teljes összegzéskor a kettős jogcímeket is egy, a már a hármas és négyes jogcímek szűkítésekor alkalmazott "erősorrend" alapján egyesre redukáltuk. Az egyes cenzuskategóriák közötti viszonylatokban az azokon belül meglévő, egyedi specifikumokat súlyozottan előnyben részesítő, általunk választott -és nyílván vitatható- "minőségi" sorrend a következő volt: 1. III. (Értelmiség) 2. II. (Iparos, kereskedő, gyáros) 3. V. (Régi jog) 4. I. (Ingatlan) 5. IV. (Jövedelem). Itt kell elmondanunk, hogy a 23.490 összeírt személyen kívül további 34 név mellett nem vagy nem egyértelműen volt feltüntetve az összeírásban való szereplés jogcíme. E 34 személyt a fel-