Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
Tilcsik György: AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTÓJOGI NÉVJEGYZÉKEINEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A TÁRSADALOMTÖRTÉNETI KUTATÁSOKBAN Jóllehet a magyarországi polgári átalakulás megalapozásának legfontosabb eseményeit és alapkérdéseit tisztázta már a hazai történetírás, érdekes módon az átalakulás egyik legdöntőbb elemét képező, első népképviseleti országgyűlés választói névjegyzékeinek tartalmi elemzése és hasznosítása -nem számítva Vörös Károly és Csizmadia Andor a kérdéskörrel érintőlegesen foglalkozó egy-egy publikációját1 mint a mai napig nem történt meg annak ellenére, hogy e névjegyzékek nagymennyiségű, más forrásokból nem vagy csak igen nehezen és töredékesen kiaknázható adatot őriznek a későfeudáliskori magyar társadalom összetételének vizsgálatához. Ezért az alábbiakban az 1848/49. évi országgyűlés Vas megyei választói névjegyzékeinek feldolgozása során szerzett legfontosabb tapasztalatainak alapján és ismertetésével néhány olyan kutatási területre hívjuk fel a figyelmet, melyekhez e névjegyzékek részben vagy egészben felhasználhatók. Jelen, rövidke munkánkban elsődlegesen a forrás bemutatását és a kutatási lehetőségek felsorolását kívánjuk elvégezni, s ezért most nem lehet célunk a feldolgozás során szerzett adatsorok számszerű ismertetése; azokat itt csupán illusztratív célból használjuk, jelezve, hogy összefüggő publikálásukat későbbi feladatunknak tartjuk. I. A választói névjegyzékek megszületése 1848 márciusának végén az utolsó rendi országgyűlés vitáinak egyik központi kérdése az országgyűlési választások népképviseleti alapon történő megvalósítását kezdeményező indítvány tartalma volt. A Ghyczy, Kossuth és Szemére által fogalmazott, és a korábbi, rendi képviselethez képest minőségi előrelépést kodifikálni kívánó tervezetet a diéta alapos viták után végül április 5-én terjesztette az uralkodó elé, aki azt csak április 10-én hagyta jóvá, majd másnap a többi 30 törvénycikkellyel együtt szentesi-