Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
tette. Az 1848:V.tc. -több, más áprilisi törvénycikkelyhez hasonlóan- ideiglenes, átmeneti jellegű volt, hiszen szerkesztői csak egyszeri alkalomra szánták, azaz kizárólag az 184S:IV.tc. által három évre összehívott, első népképviseleti országgyűlésre kül2 dendő követek megválasztásara volt hivatott. Mint ismeretes, az 1848:V.tc. -melynek l.§-a eleve meghagyta mindazon személyek aktív választójogát, akik országgyűlési követek választásában korábban már részt vehettek- cenzusos választójogot írt elő, azaz a passzív és az aktív választójog megszerzését az általános feltételeken kívül speciális követelmények (cenzusok) meglétéhez is kötötte. Előbbiek szerint választó lehetett az a 20. életévét elért, Magyarországon született vagy honosított férfi, aki sem atyai, sem gyámi, sem gazdái hatalom alatt nem állt, s ugyanakkor nem indult ellene hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkosság vagy bújtogatás miatt bűnvádi eljárás, és a törvényesen bevett öt vallásfelekezet egyikéhez tartott. Az ezen általános feltételeknek megfelelők közül csak azok részesültek aktív választójogban, akik az alábbi előírások legalább egyikének is megfeleltek: 1. szabad királyi városokban vagy rendezett tanácsú községekben minimálisan 300 pengőforint értékű ház vagy föld, más községekben pedig legalább 1/4 úrbéri telek vagy azzal egyenlő nagyságú föld tulajdonosai voltak, vagy 2. saját műhellyel, gyárral vagy telephellyel rendelkező iparosok, gyárosok vagy kereskedők voltak és legalább egy segéddel dolgoztak, vagy 3. saját földbirtokukból vagy tőkéjükből évente legalább 100 pengőforint jövedelmet húztak, vagy 4. értelmiségi foglalkozást űztek (tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és tanítők) , vagy 5. városi polgárjoggal rendelkeztek. Az első népképviseleti választásokat kodifikáló törvény előírásai szerint hozzávetőlegesen minden 30.000 fő választott egy képj viselőt. Ennek megfelelően' Magyarországon 377, Erdélyben pedig 67 választókerületet alakítottak ki, s a törvénycikkely részletesen szabályozta a választásra jogosultak összeírásának menetét