Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

sági folyamatok, mindenekelőtt a birtokfelaprózódás vagy a gazdag paraszti birtokok kialakulásának bemutatására. A rendkívül munkaigényes feldolgozás miatt e változásokról jelenleg még alig 20 néhány település esetében vannak ismereteink. A falu társadalma az államhatalomhoz fűződő viszonyában természetesen nemcsak adóalany, hanem választópolgár is volt, ha megfelelt a cenzusns választójog követelményeinek. A választási névjegyzékek nemcsak az első népképvisleti országgyűlés korában, de a későbbi évtizedekben is becses forrásai a falusi társadalom kutatásának. A falu leggazdagabb birtokosai jövedelmük alapján, az ún. virilista rendszernek megfelelően, tagjai lehettek a megyei törvényhatósági bizottságoknak is. E jegyzékek társadalomtörténeti értéke is igen nagy, különösen annak összehasonlító vizsgálata szempontjából, hogy egy település tagjai közül kik juthattak 21 el jövedelmük alapján a megyei elit tagjai sorába. Végül, de nem utolsósorban a falu társadalmának tagjai alanyai voltak a különféle statisztikai felméréseknek

, amelyek révén az államhatalom különböző ismereteket kívánt szerezni a polgárok számáról, vagyonáról, foglalkozásáról, birtokviszonyairól, demográfiai jellemzőiről stb. E statisztikai felmérések között különös jelentőségük van a társadalomelemzés szempontjából az 1870 után tíz évenként ismétlődő népszámlálások foglalkozási statisztikáinak és az 1870. évi birtokstatisztikának, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztikának. A népszámlálási és birtokstatisztikákat egyaránt szokták a magyarországi földbirtokmegoszlás vizsgálatára felhasználni. Pedig érdemes lenne Kenéz Béla figyelmeztetését megszívlelni: arra az egyszerű kérdésre, mennyien osztoznak az ország, vagy egy kisebb település földjén, valójában sem a népszámlálási statisztikák, sem az üzemstatisztikák alapján nem lehet válaszolni. Nem azért, mert a községsoros bontások csak az 1900 és 1910. évi népszámlálási adatokban találhatók meg s az üzemstatisztika összesítései 1895-ben csak megyénként és törvényhatósági jogú városonként készültek el, hanem a következők miatt sem. A népszámlálások azért nem nyújtanak birtokstatisztikát, mert nem a magyarországi földbirtokokat részletezik a birtokok terjedelme szerint, hanem a jelenlevő népességet ismertetik életük fontósabb viszonyaiban, amelyek közé a népesség tagjainak földbirtokviszonyai is tartoznak. így minden