Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

igényt az államhatalom földadó címén. Ha a tiszta jövedelem alapján vizsgáljuk a paraszti társadalom rétegződését, elkerülhetjük a földek termőképességének különbségeiből fakadó torzulásokat. Ha csak a birtok terjedelme alapján, a birtokmegoszlásból kívánunk következtetéseket levonni, nehezen tudjuk kiküszöbölni az abból fakadó torzulást, hogy a jobb földekből több termés és nagyobb jövedelem származott, mint a gyengébb minőségűből. Két 25 holdas birtok között a jövedelmezőség szempontjából elég nagy különbség lehetett, ha az egyik televény föld volt, a másik pedig kopár pusztaság. A kataszteri felmérések indokát végső soron az 1848-ban kimondott közteherviselés teremtette meg, végrehajtására azonban csak egy 1849 októberében, illetve 1850 márciusában kiadott császári pátens után került sor. Érthető, hogy a földmérési munkálatokat a magyar lakosság ellenszenve kísérte, nem a közteherviselés miatt, hanem azért, mert a győztes ellenforradalmi hatalom valósította meg. A földkataszterrel kapcsolatos első törvényt a magyar országgyűlés csak 1875-ben alkotta meg (1875: VII.tc). Ez a tiszta jövedelem kiszámításáról úgy rendelkezett, hogy azt a gazdálkodási rendes költségek levonása mellett "a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értékének figyelembevételével, a művelési ágak és minőségi osztályok különbségeit is számolva kell meghatározni". A törvény intézkedett a földadókataszter nyilvántartásáról is, azaz arról a forrásanyagról, amelyet a tőkés korszak paraszti társadalmának vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyes községek birtokrészleti jegyzőkönyvei természetesen nemcsak a tiszta jövedelem szerinti rétegződés, de a földbirtokmegoszlás vizsgálatára is alkalmasak, főként ha a birtokrészletekről tulajdonoskénti összesítés is készült. Nagy előnyük a kataszteri iratoknak, hogy segítségükkel nemcsak állapotrajz készíthető a birtokviszonyokról, de a változásokat bemutató fejlődésrajz is. Az 1909-ben alkotott V.tc. ugyanis elrendelte a földadókataszter kiigazítását "a földadó arányosabbá tétele érdekében". E kiigazítás során új összesítések készültek s így jónéhány esetben módunkban áll a birtokmegoszlásban 1875 és 1909 között bekövetkezett változásokat is regisztrálni. Ez pedig lehetőséget nyújt a parasztság soraiban végbemenő társadalmi-gazda-