Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

lási lehetőséget ad a történész számára. Megfigyeléseink szerint a Dél-Dunántúlon egy-egy árva vagyonából 8-12 ember kapott kölcsönt. Fény derülhet arra is, hogy mennyiben kap ill. kér kölcsönt az árva felnőtt -távolabbi- rokonsága, mennyire erősek az ilyen kapcsolatok ebben az időben? A lakóhely problémáját fentebb már érintettük, most csak annyit hangsúlyozunk, hogy a nagybirtokok keretén kívül élő személy csak különleges garanciák esetén kaphatott pénzt, mivel a behajthatóságot másképpen nem lehetett biztosítani. > A személyekre vonatkozó információkon kívül az árvapénztári jegyzőkönyv közli a hitel nagyságát. Kiemeljük, hogy ennek az adatsornak a részletezése az egész feudális társadalom gazdasági struktúrája szempontjából alapvető információként szolgál. A dolgozó tömegek számára létkérdés volt a pénzbevétel, hiszen számtalan szolgáltatásukat ill. fogyasztásuk egy részét csakis így rendezhették ill. biztosíthatták. Ennek megfelelően a dél-dunántúli nagybirtokok népessége rendszeresen vett fel kisebb-nagyobb összegeket. Különösen nagy a jelentősége ennek a reformkori Magyarországon a mezőgazdasági konjunktúra idején, amikor a nyugat-magyarországi piacorientált nagybirtokokon addig soha nem látott lehetőség nyílt jövedelemszerzésre, s ebből nyílván a falusi népesség egy része is hasznot húzott. Az egy családfőre eső hitel nagyságáról nehéz átlagot mondani, hiszen ez uradalmanként más és más. Sokkal gyümölcsözőbb lehet a történész számára ennek az adatcsoportnak a fentebb már emlegetett társadalmi csoportokkal való együttes vizsgálata, hiszen a társadalmi típusok most konkrét gazdasági adatokkal "keresztezhetők" . Az árvapénztári jegyzőkönyv magában foglalja még a 6 %-os kamat feltüntetését (ezt a percentet a 19. század első felében törvény írta elő). Előfordult ugyan, hogy ennél magasabb kamatra adtak ki pénzt, de ez eléggé esetleges jelenség az általunk átvizsgált levéltári forrásokban. A kamat megjelölése után a könyvelés jobb oldalán feltüntették az esetleges visszafizetéseket is, de ez sem általános, ugyanis az árvapénztári hitelek általában hosszú lejáratúak voltak, aminek csak az évi kamatait kellett rendszeresen beszolgáltatni. Pl. a Somogy megyei vrászlói uradalomban 10-12 évet is elért egy-egy kölcsön időtartama.

11 Ha visszafizetés történt, annak inkább az árva nagykorúvá válása