Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

A gazdálkodás két fő ágazata, a földművelés és az állattenyésztés területi megoszlása kitűnik a tabellák adataiból. A szántók a nyolc úrbéres helységben (Tornyával nem számoltunk) 1772-ben 31.057 holdat tettek ki. A fölméréskor 52.647 holdat; a növekedés 169 %. A rétek első alkalommal 14.574 kaszásra, a fölméréskor 29.285 kaszásra terjedtek. Az emelkedés kétszeres. A szántók és a rétek együttesen a két időszakban 45.631 holdról (a kaszást is egy holdnak vettük) 81.932 holdra emelkedtek, azaz 179 %-kal több földet mértek ki a parasztoknak, mint amennyit 1770-ben bevallottak ill. becsültek. A fölmérés, amelyet Battonyán és még néhány helységben 1777-ben végrehajtottak, előre nem látott következményekkel járt. Battonyát kivéve valamennyi helységben több telket mértek ki, mint amennyi 1772-ben, az urbárium tabellájában volt. Battonyán viszont akkor is 103 5/8 telket szabtak ki, mint a fölméréskor. Változás annyiban mutatkozott, hogy a szántó és a rét együttes területe még kevesebb lett, mint 1772-ben, 6996 holdról 6799 holdra csökkent. A telkesek száma mindkét esetben 184, ellenben a házas zsellérek száma 63-ról 170-re emelkedett, a házatlanoké g pedig 3-ról 33-ra. A fölmérés eredményén az uradalom akkor még nem változtatott. Tiltakozásul a battonyaiak 1779 tavaszán és nyarán a mezőgazdasági munkákat abbahagyták. A mozgalmat a görög nem egyesült egyház papja, Nadasky pópa vette a kezébe és arra igyekezett rábírni a lakosságot, hogy telepedjenek át a Csajkás kerületbe, Pancsova térségébe és csatlakozzanak a szerb határőrséghez. Mint jelezte, lépéseket is tett és bíztatást is kapott, hogy ott elegendő földet fognak kapni. Aláírásokat gyűjtött az eltelepülni szándékozóktól. A vizsgálatnál kiderült, hogy sokan jelentkeztek az eltelepülésre. Az iratokat a község pecsétjével is ellátták, amihez nem volt joguk. Nadasky pópa vezetésével küldöttség kereste fel Barandán a határőrség egyik hadnagyát, aki a határőrezred parancsnokához, Pancsovára utasította a küldötteket. Az ezredes nyomban látta, hogy tájékozatlan parasztokkal van dolga, akik nincsennek tisztában mozgalmuk jelentőségével; jelentkezésüket elutasította. A befogadáshoz különben sem volt joga. A battonyaiak dolguk végezetlenül tértek haza, telve aggodalommal az előre látható büntetés miatt. Az áttelepülési mozgalmat lázadásnak minősítették. Hazatértük