Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

után valamennyien büntetésben részesültek. Nadasky nevével, mint pópával többé nem találkozunk. A helytartótanács kivizsgálást rendelt el. Mi késztette a battonyaiakat az eltelepülésre? Miféle jogtalanságokat követtek el a lakosokkal szemben? Számos panasz merült fel az uradalom katonáinak kegyetlen bánásmódja és az uradalmi tisztek szállítási igényeinek mértéktelensége miatt stb. Az eltelepülési mozgalom azzal a következménnyel járt, hogy a kir. kamara kivizsgálta a battonyai helyzetet. Megállapították, hogy Battonyán 300-nál is több telket lehet kimérni és ezáltal a jövedelmeket tetemesen lehet fokozni; akár 10.000 Ft-ot is el lehet érni évenkint. Az eltelepülési mozgalmat a kormányszékek, a vármegye és maga az uradalom is kellemetlen és veszélyes tünetnek tartották. A megye attól tartott, hogy az őszi munkákat el nem végző battonyaiakat el kell majd tartani, de miből? Ha eltelepülnek, vagy szétszélednek, kihez szállásolják be a katonákat, 9 honnan fedezzék a megye népességre harmadik helysége adóját? Az uradalom a telkeket fokozatosan szaporította, az 1820-as években 270 telekből állott Battonya. Mindez a népesség gyarapodása és előhaladása tekintetében jelentős tényező volt. Időközben a nemzetiségi összetételben változás történt. A század első éveiben magyarok települtek Battonyára a szerbek és a románok mellé. Jobbágytelek már nem jutott a magyaroknak, de háztelek igen; 1848-ra a Magyar lakosság is megerősödött, létszámában gyarapodott és a telkes jobbágyok negyed része már magyar volt. Az uradalom utcarendezést hajtott végre, 1839-ben pedig mezővárosi jogállást szerzett Battonyának, évi három országos vásártartási joggal . Battonyán a nemzetiségek között 1848-ban sem volt ellentét. A társadalmi feszültséget a mezőváros határának teljes megművelése folytán a számban gyarapodó lakosság földszerzési leheetőségének korlátozottsága kísérte, amelyet a birtokaprozódás is kifejezett . Csanád vármegyében az Urbárium bevezetésének végrehajtására a nemesi közgyűlés által kiküldött tisztségviselők (szolgabírák esküdtjeikkel) iratai a megyei kancelláriába kerültek, majd idők folyamán átadták azokat a megyei levéltárnak. A kancellárián az iratokat már nem látták"el nyilvántartásba vételükre vonatkozó