Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

régiókról, az ország természeti állapotáról, a régiók egymásra utaltságáról és kapcsolatrendszeréről nem készült. Akik bepillantottak már ezekbe a vallomásokba, azokat nem kell meggyőzni e forrástípus értékeiről. Az ország minden megkérdezett jobbágyközössége eskü alatt vallott. E vallomásokat a földesuraknak vagy azok megbízottainak is el kellett fogadniuk, azok valóságtartalmáról bizonyságot kellett tenniük. Igaz, e többszörös biztosítás ellenére is lehetnek, és vannak is e vallomásoknak "elhallgatásai". Hordoznak téves információt, és különösen manipuláltak a rendezés lezárásakor tabellákba "kéredzkedő" számsorok a szántőkről, rétekről.^ A paraszti életmódról, munkáról, megélhetésről szóló információk azonban hitelesek. Ezt nem is tudták, nem is akarták, de fölösleges is lett volna akár a földesuraknak, akár a megyei összeíróknak manipulálni. Ezek az értékes vallomások minden esetben konkretizálják a földesúr-jobbágy viszony gazdasági és társadalmi tartalmát. Külön kitérnek minden esetben a korai urbáriumok létére, azok pontos és hitelesített mását csatolva az investigatiohoz. A Welmann Imre által feltárt Pest megye, s az általam most már konkrétan ismert három megye -Szabolcs, Zemplén, Szatmár- anyagának ismeretében állíthatom, hogy az 1711 után keletkezett urbáriumok és contractusok szinte mindegyike csatlakozik a forrásokhoz, melyek így lényegében egy század népi életét dokumentálják. Nehéz jelzőt találni ezeknek a vallomásoknak a minősítésére. Ezért a jelzők keresése helyett nézzük inkább, mi mindenről hordoznak felbecsülhetetlen, más forrásokkal nehezen vagy egyáltalán meg nem fogható információkat ezek a Magyar Országos Levéltárban vagy a megyei levéltárakban ritkán háborgatott iratok. A már elmondottak mellett minden esetben bepillantást engednek a korabeli termelési feltételek alapjául szolgáló természeti viszonyokba, feltárják a falvak, mezővárosok határainak állapotát, a folyók, tavak, egyéb vizek közösségi hasznait, ártalmait és kárait, az erdők, cserjések, nádasok, mocsarak állapotát, jelenlétüket vagy hiányukat. Szólnak az időjárási viszonyokról. Az erdőknél maradva: minden esetben vallanak a falu lakosainak erdöhasználati szokásairól és lehetőségeiről, külön az állattenyésztésen belül a sertéstartással összefüggő makkoltatási lehetőségről, módozatairól, vagy annak hiányáról. Minden esetben ki-